Kapcsolatban vagy jelenleg?

Több, mint egy éve nem, az előtt kvasok évig, aminek brutális vége lett, meg az azt megelőző nem is tudom mennyi időszak....

Még rakom össze magamat és az életemet. Jelenleg nem reszkírozom különösképp a keresgélést, ami majd nem lesz egyszerű, ahogy körülnézek, meg ahogy visszatekintek régi emlékeimre. Korosztályomban a normálisabbak általában már rég nincsenek egyedül, ha mégis, akkor a résidő olykor van, hogy elég kicsi.

Már 9 éve nem.

Mondjuk én aspergeres vagyok, nehéz volt megélni a szakítást, sokkal nehezebb, mint bárki másnak. És még mindig rakosgatom össze magamat, bár már kezdek egyenesbe jönni, talán.

Elgondolva az emberek viselkedésére, most nem is hiányzik senki.

Lett egy hobbim, ami szinte az összes szabadidőmet kiteszi.

48/N

Nem.

Kamaszkoromban állandóan volt valaki. Vége lett egy másfél éves együttjárásnak, rá egy hétre már randizgattam a következővel.

Felnőttként két kapcsolatom volt, az egyik 1.5 évig tartott, utána sokáig semmi, majd újra szerelmes lettem, vele három évig voltunk együtt, ebből kettőt együtt is éltünk. Arra jöttem rá közben, hogy nekem ez az egész nem tetszik. Nem szeretnék életem végéig kapcsolatban élni, nem szeretnék egyáltalán kapcsolatban élni, úgy még szódával elmegy, hogy heti 1-2 éjjelt töltünk a másiknál, de amúgy megvan a saját kis életünk, saját kis életterünk, de az, hogy hazamegyek, és ott a másik, mindig és folyamatosan, az fojtogató. Közben látom, hogy mások, akik velem egykorúak, boldogok a párjukkal, akikkel együtt is élnek, és nem értem, hogy én miért akkor voltam a legboldogtalanabb, mikor együtt éltem egy olyan emberrel, akibe egyébként tényleg szerelmes voltam.

Egyeteln ember értette ezt meg, egy jó haverom, akinek pont azért nem volt senki már egy ideje, mert mindenki a minél több tali -> összeköltözés idővonalat erőltette volna, és ő mondta, hogy hát ennyi erővel akkor el is vehetné feleségül az illetőt, de ő csak úgy tud hosszútávú kapcsolatot elképzelni valakivel, hogy megvan a saját külön hálószoba, de preferáltan inkább saját külön lakás, vagy minimum lakrész, amit a legtöbb ember nem akar valami miatt. Szerintem egyszer kell belekóstolni abba, hogy mennyire jóízű a szabadság, és soha többé nem leszel boldog egy kapcsolatban. A tévhitekkel ellentétben nem azért, mert minden héten mást cepelek fel, hanem mert tudok úgy főzni, hogy nem zavarnak közben, meg mindenem ott lesz, ha hazaérek, ahol hagytam, és minden tökéletesen kiszámítható.

29/N

Üdv szép napot nektek...

Nos, én is társ nélkül vagyok, és hát érem hogy nagxon "gáz" ez de szeretném ha ez megváltozna, nagyon hiányzik a kölcsönös megértés közös programok, intim együttlétek, és háát hm , tudom szintén nagyon "gáz" de korom ellenére én max 43éve koru, karcsu nöt tudome

elfogadni hosszútávra de inkább minél fiatalabb ha lehet, bár sok esélyt ennek nem látom söt de hm. Jo okom van árra hogy ez igy van esetemben

Közel két éve igen. Úgy alakult az életem, hogy ez lett a leghosszabb. (Már nem vártam, hogy legyen és mégis...)

50N