Miért vagy egyedül?

Ami nekem fura, hogy eleve barátságokat sem nagyon tudok szerezni, ott is hamar rám unnak, tovább lépnek, kapcsolathoz meg ehhez több kell. Valószínűleg velem van a fő gond, mert időnként akadtak akár barátilag, akár kapcsolatilag emberek, akik kedveltek engem, aztán mégis inkább tovább léptek.

Az sem segít, hogy társkeresőn közel nulla párom van. Akik néha visszajelölnek azok nem vonzóak, és vagy láthatóan defektesek. Ritkán akad olyan, aki vonzó is számomra, és általában ott is kiderül, hogy nem véletlenül van egyedül.

A szingli életmód az új normál, ez van, mindenki berendezkedhet erre, a lakossag 46% a szingli, egyre inkább nárcisztikussá válik az egyén, a szex sem jelent mar valódi intimitást, hanem ellenekzőleg, olyan formaban történik, h az intimitás teljes visszautasítását jelenti, nincs érzelmi közelség legtöbbször, ez ciki lett, tehat kivették a szexből ami a legjobb, nem divat szeretni, összetartozni, az ördög ertekrendje uralkodik.(nem érzem, hogy túlzok)

Az ismerkedés, a tinder, az appok NEM KEDVEZNEK a komoly, jóérzésű fiataloknak, azoknak semmi esélye, hanem a személyiségzavarosak kedvenc horgászati helye, a pszichopata, szociopata, borderline es egyéb szemelyisegzavarosok talaljak meg azt az áldozatot, aki epp annyira rossz passzban van, hogy nem működik a mentalis “szűrőberendezése”, es bántalmazni lehet!

Úgyhogy szeresd magad es légy önmagad barátja, mert senki mas nem lesz az!

Mert más az értékrendem, mint a mai fiatal, velem egyidős korosztálynak. Sosem voltam bulizni, sosem cigiztem, drogoztam. Mindent amit eddig elértem, megdolgoztam érte, nem a szüleim rakták alám.

Manapság ezek nem érnek semmit,hacsak nem nézel ki jól és/vagy nincs sok pénzed. Nem mondom, hogy feladatam, mert csak egyetlen emberrel kéne találkozzak, akiknek a belső értékek még érnek valamit, de erre igen kicsi az esély.

Szóval ezért vagyok egyedül.

Az igazság az, ahogy valaki mondta, hogy túl sok energiát fektetünk az egyedülállók sajnálásába, akik elváltak, özvegyek, stb de nem gondolunk azokra, akik társas magányban vannak, falcs odatartozási érzéssel élnek, emberekkel akik bántalmazzák őket!

Es ezeket az embereket nem sajnáljuk, akik magányosak a sajat házastársuk, családjuk mellett! Ezek magánya sokkal károsabb es fájdalmasabb, mint azoké, akik egyedül vannak, mert falcs illúzióban élnek, hogy családjuk van, férjük, feleségük aki szereti őket es ez nem igaz es megrekednek egy ilyen helyzetben!

Sajnáljuk inkább őket és imádkozzunk értük, hogy lelkük szabaduljon ki ebből a csapdából!

Férfiként egy férfi barátot (nem párkapcsolatot!) keresnék, akivel humoron és -intellektuális/emocionális beszélgetéseken alapuló, sokrétű barátságot szeretnék kiépíteni.

De egyszerűen nem találok ilyen személyt, hiába élek a fővárosban.

31f

Egy férfibarátnak én is örülnék,aki tényleg barát és nem több.

F/Bp

Mert nem vállalom hogy meleg vagyok, gyava vagyok.

Mert intro vagyok.

Mert a barátokban is a másik felem keresem.

Így az élet nehez. 🙄