Szerintetek az emberek mennyi százaléka kapja meg az egészséges "működésükhöz" szükséges elegendő mennyiségű szeretetet napjainkban?

#11 Nem hiszem hogy érted amit mondok.

Ha pl 1000 éve élsz, akkor kivétel nélkül minden egyes embert személyesen ismersz, akit életed során valaha is láttál. Ha kiléptél a saját sátratból/barlangodból/kunyhódból, ugyanúgy otthon voltál a többi ember között.

Most meg ha kilépsz az utcára, akkor egyedül vagy, minden ember idegen, sőt, lássuk be, a többségünk ostobának és ellenszenvesnek is látja a többieket, és minket is ostobának és ellenszenvesnek lát egy csomó ember.

Ez a probléma... Régen volt egy közösség, ami befogadott, most meg individuális személyektől várjuk, hogy adja vissza ezt az érzést.

Érted, nem azt mondom hogy mind a 100 emberrel minden egyes nap beszélt mindenki, hanem azt, hogy meg volt a helyed az ismerőseid között, és be voltál fogadva, és sosem voltál magányos.

Napi tizenhét! ölelés kellene egy embernek,hogy lelkileg topon legyen. Ezt nem sokan kapják meg, sőt van aki életében nem kap egyetlen szívből jövő ölelést sem!

Sőt,sok gyereket ridegen nevelnek,ennek eredménye a sok sérült lelkű felnőtt. Akik a legkisebb szeretetmorzsáért mindenre képesek, mindent és mindenüket odaadják.Amit aztán sokan nagyon durván ki is használnak.

Ebben az országban, szerintem, egy 10% körül mozgó érték reális lenne.

Sajnos nagyon sokan vagyunk, akik nem kapjuk meg a nekünk szükséges szeretetet, figyelmet, törődést. Ez lehet amiatt, mert eleve hiányzik egy (jó) társ az életből, vagy ha van is, ilyen téren gond van, ami adódhat nem megfelelő kommunikációból, érzelmi elérhetetlenségből például.