Hogy tudom kevésbé értéktelennek érezni magam?

Találj olyan hobbikat, amelyeket egyedül is lehet végezni.

Tudom hoy nehéz nem gondolni rá és nem figyelembe venni, ha nem válaszolnak olyanok, akiket a barátaidnak gondolsz, közben meg pl. azt látod, hogy máshol aktívak... Mégis érdemes elterelni a figyelmet.

Őszintén elnézést kérek, ha egy kicsit is bántó volt a válaszom.

Én is próbálom magam elfoglalni magányos tevékenységekkel, mégsem tudom elfelejteni azokat az embereket, akikkel - úgy gondoltam naívan - egyformán fontosak vagyunk egymásnak, de ez csak amolyan egyoldalú kapcsolattartás részemről, mert válaszok nem érkeznek.

Én is hasonlóan vagyok nem tudom hányszor.

Várom valamikor a másik válaszát, de le se toj engem, de azért láthatom, hogy máshol aktív. Pl. facen valahova írt, valamit lájkolt, mondjuk 2 napja.

Alapvetően egy visszahúzódó, érzékeny ember vagyok, akinek mondhatjuk úgy is, hogy családja sincsen.

Nem tudom azt érezni, hogy én a másiknak fontos lennék. Hiszen ott a kegyes hazugság is. Lehet mondani bármit, attól még nem lesz feltétlen igaz.

Nem egyszer úgy érzem, hogy csak akkor fontos az ember, ha:

vagy családtag, vagy barát(nő) párkapcsolatban.

Ha egyik se, akkor nem számít az ember, meg is halhat, mert nem családtag és nem is szexpartner.

Mit lehet tenni?

Olyan dolgokkal foglalkozni, amihez nem kell társaság. Nagyon jó a gitározás, ott legalább alkot az ember.

Akikkel az ember beszélne, azoknak van családjuk, van párjuk. Nyilván ezek a személyek lesznek az elsők, utána jön az összes többi ember.

Olyan embereket kéne találni, akiknek fontos az ember, de hát ugye szinte mindig ott lesz egy családtag (akár szülő, akár gyerek), ott lesz a párkapcsolat. Na meg persze a munka is.

Szóval, hobbikkal lehet kihúzni a dolgot, meg azzal, hogy az ember több személlyel próbál beszélgetni és akiről látszik,hogy hajlandó válaszolni, azzal valahogy megtartani a kapcsolatot.

Esetleg pl pékségben szóba elegyni az eladóval, hogy ha az beszédes.