Érezte már valaki azt, hogy kapcsolat függő/mániás, de kapcsolat nélkül?

Több, mint 1 éve mentünk szét a volt párommal és eleinte azt hittem, hogy normális, hogy nagyon hiányzik (akkor normális is volt frissen). Viszont most 1 év elteltével már azt érzem, hogy ő maga nem hiányzik, sőt, csak másmilyen fiúkról álmdozom. De valamiért iszonyat magány van rajtam és sokszor szabadidőmben csak arra tudok gondolni, hogy de jó lenne már egy kapcsolat és szinte már fáj és hiányzik ez a szeretet érzés, meg a közös lehetséges programok. Ettől persze élem a normális életem, barátokkal, családdal, csak elszomorít, hogy ennyire akarok valamit, amit nem szabadna erőltetni. Ugye nem vagyok egyedül ezzel? Van aki már leküzdötte? (Nem társkeresési célú a kérdésem.) 23/L