Ki hogyan tudta feldolgozni egy szerette, pontosabban a testvére elvesztését?

Mi testvérek még élünk, de több halottam volt, és brutális! több hónap kellett pl, apumhoz is sőt a nagyihoz is! Apum a kórházba halt meg, összeesett a folyosón és kész, pont hétvégén vitték be, nem volt aki foglalkozzon vele... A nagyi pedig azt kérte itthon halhasson meg, utólag belegondolva haza kellett volna hozni, mert már tényleg csak volt a semmibe, nem látott, de hallott mindent, be volt zárva a testébe. Könnyebb lenne ha az emberfia tudná mi vár rá odaát! mert mind mind fikció hogy találkoznak odaát, és várják, ez közel se biztos sajnos nekem ez a felfogásom, a többi csak az agy játéka amikről beszámolnak furcsa eseteknél, de nem tudom, nem tudom mert ez fájdalmas és borzasztó téma :(

Sehogy.