Szeretet nélkül élni?

Ezt miből gondolod? Gondolod hogy egy férfi embernek nincsenek érzelmei,vagy hogy nem esik jól számára ha meg van becsülve és szeretve van?

Egy millió férfi van,aki szeretett egy nőt,elbukta egy tollvonás miatt a házát úgy hogy nem ő csalta meg a másikat meg stb,a saját gyerekét a nő új szuper pasija babusgatja és neki ezt le kell nyelnie...

És fizethet a független nőnek hogy legyen rúzsra pénze mielőtt pasizni megy...

Ja arról ne is beszéljünk hogy hetente 1x látni a gyereked milyen.

Ezek a férfiak mind vakon szerették a párjukat,nem csak qrni akartak egy jót.

És még mindig képesek papírt aláírni,amivel örökre tönkrebaxxák az életüket ha bejelenti az alfa nőstény,hogy "már nem érzem azt,mint az elején,nem működik a kémia,szerintem hagyjuk".

Mert az ő szava,követelménye kifogásolhatatlan.

Ha egy férfi mondaná ezt,tuti azért mondaná hogy félreqúrhasson.

Én is kegyetlen szeretethiányos vagyok, komolyan néha egy szimpla ölelés olyan jól tudna esni, de egyszerűen még ez sem jön össze. :(

Ha gondolod és szeretnél beszélgetni abban én is benne vagyok, írhatsz nyugodtan.

Ez a kérdés a mai kor társadalmi problémájává válik.

Az önzetlen szeretet ritka. Ha nem kapunk belőlle, elbizonytalanodunk az értékességünkben. A különleges egyedi tulajdonságaink lepel alá kerülnek. Hasonlít a helyzet egy olyan növényhez amit a szobában nem locsol meg senki.

Minden embernek szüksége van szeretetre.

Jó hír, hogy a szeretet megsokszorózódik. Ezért, ha saját szeretet hiányod ellenére elkezded a "szeretetet vetni" azaz figyelmes, barátságos, kedves vagy másokkal, (Ha semmi mást nem tudsz adni, akkor csak mosolyogj rá valakire kedvesen!) akkor ebben örömre, és önmagadra találhatsz.

Te vonzó leszel, ha az önértékelésed helyes lesz.

Detto. A szüleim korán meghaltak, még gyerekkoromban. Egy rokonom van, akit szeretek. A barátok' lekoptak, megházasodtak, van családjuk, minek nekik barát...

Értem sajnos, miről írsz...