Párkapcsolat nélkül nincs motivációm?

Nem volt olyan sok kapcsolatom, nem mondható el, hogy évekig tartottak, de csak akkor éreztem azt, hogy kezdeni akarok valamit az életemmel. Amikor egyedül vagyok, hetek alatt újra hozzászokom az állapothoz, és ismét nem érdekel semmi, szinte csak vegetálok, beszélgetek itt-ott a neten, mert kimozdulni sincs kedvem ilyenkor soha, és várom, hogy jöjjön valaki, aki motiválhat, akit szerethetek, noha tudom, nem biztos, hogy jönni fog. Barátomnak nem neveznék senkit, vannak emberek, akikkel beszélhetek, de nem szeretek túlzottan panaszkodni a dolgaimról, szerencsére még nem mondható el rólam, hogy magamba fordult egyén lennék, aki nem képes beszélgetni, vagy nevettetni, azonban az esetek többségében még ahhoz sincs önbizalmam, hogy ráírjak valakire, aki szimpatikus, túlságosan félek a visszautasítástól. Volt már valaki ilyen helyzetben, és sikerült rajta változtatnia? 22/F