Szülőkkel élő, egyedülálló, középkorúak, hogy készítitek magatokat a szüleitek halálára? Mi lesz utána? Vagy, akik már túl vannak rajta, mi lett veletek?

Megmondom őszintén hogy én nem a haláluktól félek, meg hogy mi lesz utána, hanem hogy mi lesz előtte!

Mert bizony sok embernek nem adatik meg a gyors halál, hanem hónapokon, éveken át szenvednek, ápolni kell őket. És ez az igazán nagy probléma.

Hogy nincs normális szociális ellátórendszer, a 24 órás ápolás megfizethetetlen kategória egy átlagembernek stb, stb. Dolgozó ember meg nem teheti meg hogy "csak" beteget ápoljon, főleg ha egyedülálló.

Egy középkorú embernek egyébként tudnia kell egyedül boldogulni, kivéve ha gyámság alatt van (pl fogyatékkal élő).

Úgyhogy nem értem milyen szempontból félsz hogy "mi lesz utána..."?

8#

Ismerek egy hozzám hasonló különcöt, aki nem pánikolt be amikor az anyja elment.

Nekem már gyerekkoromban meghaltak a szüleim, és fiatal felnőtt koromban a nagyszüleim is. Egy hozzátartozóm él, emellett egyedülálló vagyok.

Sokat szorongok ezen, hogy 1 hozzátartozóm él, és szerintem ez feldolgozhatatlan. Olvastam olyan pszichológiai megközelítést, hogy aki szorong, hogy egyedül marad, az az életében kb. lusta volt megtenni mindent azért, hogy ne szorongjon, ha egyedül marad. Szerintem ez nem igaz, mert sajnos iszonyat hendi kepp az életben magányosan, szülők nélkül felnőni, és az erőfeszítések ellenére sokszor nem térül meg a befektetett energia. Mondjuk a középkorú gyermek rettegése a szülők halálától, már lehet, hogy jobban keletkezhet a saját életbe való túl kevés energiabefektetéssel, azáltal, hogy inkább a szülői függés áll fenn, mintegy feltételként ahhoz, hogy a saját életed jól menjen... De nem tudom, mert szerintem a szülők halála, egyáltalán egy szerettünk halála örök hiányt okoz bennünk. Az is igaz, hogy egy középkorú embernek lehet, hogy már idősebbek a szülei, és ez akárhogy is nézzük egy természetesebb velejárója az életnek, hogy az emberek öregebb korukban meghalnak...de hogy emiatt ezt könnyebb legyen elfogadni... Nem tudom.