Más is volt úgy ezzel hogy 16-20 éves kora között élete legszebb időszaka volt utána meg olyan mintha egy álomból ébrednél?

Abszolut nem. Utáltam azokat az éveket. Boldog vagyok, hogy vége azoknak az időknek.

Milliószor jobb, mióta a magam ura vagyok, nem kell a szüleimnek elszámolnom hol voltam kivel voltam, engedélyt kérni ha menni akarok valahova, lenyelni a visszautasításokat, csak mert ahhoz volt kedvük, hallgatni a hatalommal való visszaèlést " amíg az én kenyeremet eszed, azt csinálod amit mondok" mantrát. Egy rohadt szülinapi bulit nem tarthattam, ők elfelejtették, de ha más akart velem ünnepelni azt nem!!!!!, soha senki nem jöhetett át hozzám stb. Magolás iskola lecke, magolás, iskola, lecke🤮🤮🤮🤮 levegőt nem kaptam sokszor a családomtól. Szar volt 99%-ban a 4 fal közt lenni.

Élvezem a szabadságot, igaz dolgozom, de szeretem a munkám:), vannak hobbijaim, sportolok is, azt csinálok amit akarok, oda megyek ahova akarok, ha ahhoz van kedvem egész éjjel/ nappal sorozatokat darálok a neten, / ha ahhoz akkor elmegyek a barátaimmal, vagy épp bekuckózok egy egy jó könyvvel a kanapéra és olvasok, stb stb. Vagy a párommal programozunk valamit. Még régebben, megismertem életem szerelmét 13 éve, boldog házasságban élek, van egy tündéri kiskutyánk. Régen kövér voltam, azóta életmódot váltottam és lefogytam:) Élvezem ezt az egészet, felszabadult vagyok, imádom a felnőtt életet! Soha nem mennék vissza a fiatalkoromba.

37/N