Huszonévesen semmi közös beszéd témám nincs senkivel így kapcsolataim se, mitől lehet ez?
Mintha nem is evilági lennék, amiről mások beszélnek hozzá se tudok nagyon szólni, közöm nincs egyik témához se. Szinte semmiről se tudok elbeszélgetni, maximum az élet sz*rságáról, hajlamos vagyok panaszkodni, ócsárlódni, egészségügyi gondokról beszélni és ennyi. Másról nem is nagyon tudok maximum kérdezni. De az meg nem tetszik másoknak. Eléggé ki vagyok égve egyébként egy ideje a tönkrement és sivár, magányos, unalmas életem miatt. Ez lehet az oka? Vagy mi lehet velem a baj?
Az életem abból áll hogy dolgozok, hazajövök, az anyámékkal élek még, hétvégén mászkálok és ennyi. Nem is tudom miről beszélhetnék akárkivel is pedig szeretnék
27/F
Miért kell mindig beszélni valamiről? Angolok között élek, nekik van állandóan ilyen beszédkényszeruk a legostobább, a legbanálisabb témákról. Értékeld azt, hogy te vagy a "hallgatag ember".
Merrefele élsz egyébként?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!