Lehet az ember teljesen egyedül (család, barátok vagy bármilyen hozzá közel álló személy nélkül) boldog?

#16 aki azért hagy el mert megsérültem, balesetet szenvedtem azért nem kár és 1 percig sem szomorkodnék. :)

#15 Abban igazad van hogy attól hogy valaki boldognak lát valakit nem biztos hogy valóban boldog. Viszont ha igaz volna amit a 13-as hozzászólásodban írtál, az azt jelentené hogy egyetlen családban, párkapcsolatban élő ember sem boldog igazán, mivel azt írod hogy csak akkor lehet valaki boldog ha elfogadja hogy egész életében egyedül van. Ezt miből gondolod?

19-es

"Kedves kérdező, mondj már egyetlen egy olyan pillanatot az életben amikor nem egyedül vagy az érzéseiddel?"

Lehet hogy az ember egyedül van az érzéseivel csak tudod ha van valaki akivel kölcsönösen szeretik egymást, akkor akár jó, akár rossz érzésről, történésről van szó, van kivel megosztania és megélnie mindezt. Ha pedig az ember egyedül van úgy hogy senkije sincs senkivel nem tudja megosztani az érzéseit, gondolatait, minden problémával egyedül kell szembenéznie, bármilyen lelki támogatás nélkül. Ezért mondják hogy a családnak, legalábbis a jól működő családnak van egy bizonyos pszichés védelmi funkciója is.

"Mond csak ha a maganytól való félelem miatt leszel kapcsolatban az valóban boldogság?" Ezt nem is mondtam. Nyilván aki az egyedülléttől, magánytól való félelme miatt menekül bele egy párkapcsolatba, házasságba az nagy valószínűséggel nem is lesz boldog, hiszen azért van együtt a párjával hogy ne legyen egyedül. Én olyan párkapcsolatra gondoltam ahol valóban kölcsönösen szeretik egymást a felek. Ha ez nincs meg, hiába van párkapcsolatban az ember, akkor is társas magányban fog élni, ami nem sokkal másabb mintha teljesen egyedül lenne. De ha az ember olyan emberrel van együtt akivel kölcsönösen szeretik egymást, valószínűleg nem fogja egyedül érezni magát mivel érzi hogy szeretik, törődnek vele, történjen bármi van kire számítani. Persze egy ilyen kapcsolat is véget érhet.