Más fialnak kb.20 és 40 között nincs elege ebből az országból, az itteni életből?

Belefáradtam, de már nem most.

El is költöztem, még is hiányzik az ami lehetne az ország.

Nehéz elmondani, vágyom haza, de tudom hogy az amire vágyom az nincs.

Ez a kommunista felé hajló rendszer számomra nem elfogadható.

Tudom van akinek igen mert nem tudja elképzelni hogy valaki ne mondja meg neki a tutit és akkor azt kell követni. nekünk bájden megmondja a tutit na meg éhezünk is, és fázunk. Mindenki azt hisz amit akar.

Nem tervezem hogy haza megyek, de nyugdíjasként sem szeretnék otthon élni már.

Adómat nem költik marhaságokra mert nincs mit.

Mindent felszámoltam otthon. Emlékek maradtak.

Borzalmasan fáj, de nem tudom még sem elfogadni azt ami odahaza megy.

Azt tudom javasolni mindenkinek tanuljon nyelvet és próbálkozzon.

Bár most nem egyszerű. Szegényebb országokból a gazdagabbak felé ellepték a netet az emberek. De semmi sem lehetetlen.

Aki próbálkozik az nyerhet, aki nem az nem nyer soha.

Pár éve én is azt gondoltam hogy na nem én nem költözöm el.

Simán megélek, ezzel nem lesz gond. De aztán valahol elszakadt a cérna.

Nem tudnám megmondani mikor és hol. Ezen gondolkoztam mi volt az a pont, de igazából nem egy volt hanem sok kicsi együtt.

Mindig a politika volt az ami számomra nem elfogadhatóvá tette.

Eleinte otthon maradottak is mindenki azzal jött hogy majd haza megyek. Aztán áprilisban ellepték a levelesládmat ismerősök kérdései hogy jönnének ők is.

Senkit nem fogok akadályozni segíteni nem tudok mindenkinek, de belegondoltam hogy mi hajlandóak vagyunk tenni dolgokért akik maradnak azok között is van aki ugyan így, de az biztosan marad aki nem hajlandó tenni.

Arról meg nem is beszélek micsoda szegénység van MO -n innen nézve. Nekem az a gondom milyen színben rendeljem az új autót és milyen sokat kell várni rá, MO -n meg az hogy fenn bírják e tartani, milyen váratlan szerviz lesz ki bírja e fizetni a 25 éves autóra, és amúgy 20 benzinkútból 18 -on nincs üzemanyag.

Ezek innen nézve elképesztőek.

Szóval arra bíztatok mindenkit hogy próbáljon szerencsét nyugaton.

Viszont aki nem tartja a játékszabályokat azokat nagyrészt hazaküldik.

Ide sajnos vagy nem sajnos nem kell mindenki, csak a jobbakat akarják...

Beilleszkedni képes, viselkedni képes, embereket. Manipulatív, szabálykerülgetőket gyakran hamar kiszórják. Van hogy sokáig marad de előbb utóbb kiteszik mindet... Erre érdemes számítani...

Azoknak idézek, akik még nem tudják biztosan, hogy mire megy ki a játék, de sejtik, hogy valami nem stimmel.

forrás: Z.Sz.

Egy egyetemen az egyik hallgató váratlanul

megkérdezte a professzort: - Tudod, hogyan

kell befogni a vaddisznókat? A tanár azt

hitte, hogy ez vicc, és vicces válaszra

számított. A fiatalember azt válaszolta,

hogy ez nem vicc, és komolyan

elmagyaràzta a mòdjàt:

- A vaddisznók befogásához először keress

egy helyet az erdőben, ahová a

vaddisznók általában járnak, és minden

nap tegyèl oda egy kis kukoricát

a földre. Tehát a

vaddisznók minden nap jönnek megenni az

"ingyen" kukoricát, és amikor

megszokják, hogy naponta jönnek, akkor

kerítést építesz a hely köré,

először csak egy oldalt....

Amikor megszokják a kerítés egyik oldalát,

visszamennek a kukoricát

enni, te meg építesz egy másik részt a

kerítésből... Megszokják és újra

esznek.Apránként körbeépíted a kerítés

négy oldalàt a disznók köré. Végül szerelj

be egy kaput az utolsó oldalra.

A disznók már hozzászoktak a szabad

kukoricához és a kerítésekhez, így

önállóan kezdenek átjönni a bejáraton.

Ezután bezárod a kaput, és

elfogtad az egész csoportot. Olyan

egyszerű, lépésről lépésre, egészen az

utolsó pillanatig, amikor a

disznók elvesztik szabadságukat. Mikor

rájönnek mi

törtènt,kètsègbeesetten futni kezdenek

körbe-körbe a kerítésen belül, de

már börtönben vannak.

Utána aztàn elkezdik enni a kukoricát,mert

èhesek s ott van az ingyen kaja...

Annyira megszokják, hogy elfelejtik, hogyan

kell maguknak èlelmet szerezni, és ezért

elfogadják a rabszolgaságot.

Egy

-kèt generàciò múltàn ha emlèkezetük

lenne,mint nekünk,embereknek,akkor

sem emlèkezne szinte senki hogy volt

màsfajta èlet is.

Ha

emberek lennének,talàn mèg hálásak is

lennènek fogvatartóiknak, és

egész generációk mennènek boldogan a

vágóhídra. Nem hinnék el, hogy a

"róluk gondoskodò" kéz ugyanaz, amelyik

megöli őket.

A

vilàg kormànyai a „demokratikus” köpeny

alá rejtett diktatórikus

terveikben elegendő időre ingyenes

kukoricát bocsátanak ki a

szisztematikus alávetettség eléréséhez.

És

minden új "mentő kormány" "szociális

programokba" álcázza magát,

alamizsnát ad, pénzt ad, amit a munkás

zsebéből vesznek ki, küldetéseket

teljesít, terveket, engedményeket,

törvényeket, "védelmet", támogatást

mindenre, indokolatlan kisajátításokat,

programokat. „szociális jólét”,

bulik, vásárok vagy fesztiválok, egyenruhák,

kenyér és cirkusz, ingyenes

közlekedés.

– INGYEN!

Mindaz

az "ingyenes", amit az ilyen politikusnak

álcázott szélhámosok kínálnak

egy hülye népnek, amely hozzászokott az

"ingyenes" kukoricamorzsához,

megfosztja őket kritikai, gondolkodó és

vállalkozói képességüktől.

Végezetül

vegyük észre, hogy az a csodálatos

kormányzati „segítség” nem màs,mint

egyre csak duzzadò probléma, amely a

demokrácia jövője ellen,a

szabadsàgunk ellen ,az emberi jogaink ès

egy emberhez méltò élet ellen

dolgozik.Felállhatsz vagy összefonhatod a

karjaidat, és megeheted a kukoricát..

Én egyszer nagyon ráálltam Kanadára, már megvolt a munkavállalási is, menni kellett volna Bécsbe vízumot intézni, aztán oda jutottam gondolataimban, hogy ott is ugyanaz az ember leszek, itthon kell megcsinálnom az én "kanadámat"...

Egyébként, hová mennél Kérdező?

#54:

Merre laksz Magyarországon?

"oda jutottam gondolataimban, hogy ott is ugyanaz az ember leszek, itthon kell megcsinálnom az én "kanadámat"..."

Tetszik ez a gondolat! Ha mindenki lelép, esély sincs, hogy akár csak Csehország-Szlovákia szintjét elérjük...

De azt is megértem, aki nem akar maradni.

#56:

❤️❤️❤️

🤍🤍🤍

💚💚💚

Az van hogy akiben van erő, az addig menjen ameddig lehet ha mást nem tapasztalni. Mert aki ma 40éves 20 év múlva 60 éves lesz, és 60 évesen már nem kell a nyugaton. 60 évesen véres verejték lesz nyelvet tanulni új dolgokat megszokni.

Én 20 évesen Európában éltem, igaz fix idejű szerződéssel még 2000 előtt. Kaptam állást és határozatlan idejű szerződést de én a hazamenetelt választottam. Hogy na majd fejlődik ha lassan is de jó kis hely lesz.

Azt akkor is tudtam hogy soha nem érjük utól Ausztriát pl. Ez egy utópia minden évben megígérik hogy 8-10 év múlva elérjük. Szlovákia 15 évre van tőlünk és nem mögöttünk. Balti államokat érdemes megnézni... Mennyire szegények voltak mikor az EU ba léptek. Mindegyik arról ábrándozott hogy Magyarország szintjén lesznek. De jó lesz... Mára nem hogy elérték de nagyon erősen meg is haladták.

Alapvetően nem is a pénz a baj. Ha meg lehetne élni (jelenleg nem lehet), akkor nem ezen rugózna mindenki. Akinek kaland vágya van annak mindegy, mert úgy is elmegy. Aki a politikai rendszer miatt megy el az nem fog visszajönni soha. 4-5 éve ez a vezető elvándorlási ok nem az anyagi.

Jó kis hely lehetne, de a hatalomért egymásnak ugrasztották az embereket. Akik megvezethetőek azok meg felültek ennek és a szomszédot akivel 10 éve egymást segítették, most megfojtanák egy kanál vízben. Viszont már senki nem tudja miért. Csak.

Ameddig ez a banda marad nem lesz változás. Nem látok olyan bandát aki lehetne igazándiból. De mindegy mert bárki lenne változtatna valamit.

Mondjuk a jelenlegi politika megöli a saját ellenségét, és látszat ellenség van csak. Majd felszámol szépen lassan mindent.

Szóval most 2022 tavasszal minden elveszett. 3 év múlva még nagyobb arányban fog nyerni, de most már nem bízzák a véletlenre, majd alakítanak hogy szavazat számlálás is úgy menjen ahogy kell. Folyamatosan romlani fog a helyzet...

Mindig egy kicsit.

Mikor haza látogatok... Akkora a kontraszt. Félévente haza megyek és rendesen érezni hogy megbicsaklás volt visszafelé morálban. Rossz érzés haza menni. Pedig mindig várom, rokonok barátok miatt, aztán mindig pofára esés van. Végén pedig hatalmas megnyugvás hogy visszajöhetek a nyugalomba.