Más sem bírja az emberek társaságát és inkább egyedül van?

Van olyan embertípus, akik eleve önmagukba fordultan szeretnek élni. Minden külső hatástól független. Ők eleve nem trauma miatt vannak egyedül. Tehát nem magányként élik ezt meg.

Persze az egyedül sem teljesen igaz. De megelégednek 1-2 baráttal. Illetve sokkal jobban elhatárolódik a barát, és az "ismerős".

Általában nincs bajuk azzal, hogy bárkivel beszéljenek, egyszerűen csak alapból nem keresik a társaságot.

Én utàlok emberek közt lenni, engem lefáraszt a pörgés, a sok felesleges duma, a nyüsgés, az utazás hogy eljussak A-ból B-be egy program miatt, ott a sok ember😱.

Én csak a párom társaságàt szeretem a mindennapokban. De ha itthon van, nekem akkor is kell idő amikor csak ellehetek magamban, olvasok, sorozatozok a laptopon, a hobbimmal foglalkozom. Beszélgetni viszont csak vele szeretek igazán.

Idén egy kifogással már kihagytam egy családi programot, szenteste muszáj mennem:(, és jövőre egy mégnagyobb banzáj lesz, az egyik közeli rokon esküvője, és előre stresszel, hogy muszáj lesz mennem, mert hatalmas hiszti lenne belőle ha nem mennék. Nagyon rossz ez így, hogy nem lehetek teljesen önmagam.