Az baj, ha nem igénylem más emberek társaságát? Jó egyedül, nem vagyok magányos.
Nincs kedvem beszélgetni senkivel, csak anyukámmal és apukámmal, nem érdekelnek más emberek, kiábrándultam abból, hogy én közös programokat csináljak más emberekkel.
Szeretek itthon lenni, egyedül vásárolni menni, sétálni.
Egyetemre járok, sok ismerősöm van, de próbálok távolságot tartani, a tanulásra figyelek és nem bulizok. Ez furcsának tűnik másoknak, de én így jól érzem magam. Felmerül bennem a kérdés, hogy az baj -e, hogy én így jól érzem magam, vagy van valami defektem és fel kellene keresnem egy pszichológust?
21/L
Én is ilyen vagyok valahol - nincsen semmi baj veled, ne aggódj emiatt szerintem. Viszont hidd el, eljön majd az a nap, amikor rájössz, hogy mennyire kilátástalanul magányos vagy, s a lelkedben keservesen fogsz zokogni. Ez velem is időről-időre előfordul. Egy darabig elhitetem magammal, hogy jaj kemény vagyok én nem kell nekem senki - jó nekem egyedül járkálni, aztán egyszer megtörik a varázs.
21f
Jómagam is ilyen típus vagyok introvertáltként.
Nincs bajom a körülöttem lévőkkel csak egyszerűen jobban el tudom magam foglalni önállóan és ez tökéletesen jó nekem így, teljesen jól érzem magam.
Ha esetleg elhívnak valahová és nem nagy a társaság akkor elmegyek de a lényeg hogy igénylem az elvonultságot és a feltöltődést (a mentalitásom és a foglalkozásom is ilyen)
25/N
Szia!
Egy tipikus introvertált. Üdv a klubban. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!