Ha egy bunkó egoista vagyok, mit csináljak? Hogy változzak meg?

Sosem voltak barátaim, mindenki elmaradt mellőlem. Mindig másokat okoltam mindenért, és úgy voltam vele, hogy nekem ez nem baj, tök jól érzem magam egyedül. Aztán tegnap egy frissen megismert ismerősömmel beszélgettünk egy haverjáról, aki egy gazdag, de bunkó nagyképű seggfej, és a saját közeli haverjaival is elég gyakran beszél bunkó módon. Én meg magamra ismertem, hogy bakker, velem is ez van (a gazdagot leszámítva), sajnos akikkel régebb óta ismerjük egymást, azokkal néha iszonyat bunkón beszélek. Nem önszántamból, sajnos gyerekkoromban folyamatos szekálás és rossz körülmények áldozata voltam, valószínűleg onnan maradt meg egyfajta "védekezési mechanizmus"-ként. Utólag belegondolva, a haverjaimmal, de még a saját szüleimmel is baromi seggfej módon beszélek gyakran, szégyellem is miatta magam. Alapjáraton csendes vagyok, de ha megszólalok, akkor ez történik.

Hogyan változtassak ezen?