Szerintetek lehet egyedül is boldogan élni?

Egyedül is lehet boldognak lenni, de nyilván az ember a szíve mélyén vágyik egy társra. Egy párkapcsolat kompromisszumokon alapul, ha ez a kompromisszumkészség csak az egyik félnél játszik, arra azt mondom inkább vagyok egyedül, mint egy elnyomott kapcsolatban.

Nyitni kell egy jó párkapcsolat lehetősége felé, nem szabad fixen azt mondani hogy egyedül maradok, de azt sem lehet hogy a másik hülyének nézzen. Vannak átmeneti állapotok (egyedüllét), de idővel ha akarod megtalálod az igazit, csak tenni kell érte.

F/30

Szerintem van aki tud egyedül is boldog lenni és van aki nem. Személyiség, célok kérdése, egyik sem rosszabb a másiknál. Én voltam szingli pár évig és bár nagy részt elégedett voltam az életemmel, sok barát, élmények, egyetem, célok, bulik, de valahol mégis kevésbé voltam általánosan boldog. Amióta párkapcsolatban vagyok sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok érzelmileg. Amit megfigyeltem, hogy szingliként egy-egy rossz dolog (veszekedés barátokkal, kritika) sokkal jobban megviselt, sokat gondolkodtam rajta, szomorú lettem, párkapcsolatban talán stabilabb lettem érzelmileg.

De én olyan ember vagyok, aki családot akar, mélyebb kapcsolatokat. Van olyan, aki tökéletesen boldog egyedül, nem vágyik párkapcsolatra. Ez is tök oké. Viszont azt neked kell kitalálni, hogy te milyen ember vagy. Ha meg tudod találni egyedül a boldogságot, akkor hajrá. Ha nem, akkor viszont akár önmagad fejlesztésével próbálj egészséges párkapcsolatot kialakítani.

Nézőpont.

Én pl a szüleimmel éreztem azt,hogy velük jó volt,párkapcsolatban sohasem kaptam meg azt a szeretetet.

Elvagyok egyedül,de hogy boldog nem vagyok az fix.

Ez a felnőtt élet átka sajnos.

Én is éreztem párszor, hogy nem jó egyedül.

Aztán rájöttem, hogy alkalmazkodni valakihez, alárendelődni másnak is, még rosszabb.

Sajnos, csak bizonyos mértékig tudok kompromisszumot kötni, és tudom, hogy nekem egy együttélés több lemondással, mint előnnyel járna.

Ha eleve introvertált vagy , de vannak hobbijaid, érdemben töltöd az időd, és nem zavar a magány, akkor gyakorlatilag semmi probléma nincs ezzel az élettel.

Mindenki a maga módján boldog, vagy boldogtalan.