Szerintetek mi a baj velem? És mit csináljak?
Nem is tudom, hol kezdjem... szóval, azt kell tudni, hogy nagyon rossz 1 éven vagyok túl. Sok csalódás ért a családommal, párkapcsolatokkal, barátaimmal kapcsolatban, amiket most nem részleteznék, de elég komoly dolgok történtek. Azóta van egy párom, vannak új barátaim, a családom még mindig nem oldódott meg, de ezt csak a tágabb (tehát szüleim testvérei, es az ő családjuk) okozza. Na mindegy, a lényeg, hogy hiába tudom, hogy nem vagyok egyedül, mégis magányosnak érzem magam. Mostanában a párommal sokat veszekedünk, és emiatt néha úgy érzem már nem szeret, hiába van velem mindig, és próbál segíteni. Igaz erre rátesz, hogy sokan elhagytak, magasrol tettek rám, mikor szükségem lett volna rájuk, és emiatt nem is nagyon érzem magam már szerethetőnek. Szóval így összességében ezek miatt, folyamatosan szomorú vagyok kb, rengeteget sírok, alig van étvágyam, aludni is csak nehezen tudok, sokat vagyok fáradt... és ezekkel gondoltam, hogy még kibírom. Viszont egy ideje, azt érzem a barátomon, hogy neheztel rám, és sokszor megfordul a fejemben, hogy jobb lenne neki is és mindenkinek nélkülem. Ráadásul pár napja sokszor felmerül bennem az öngyilkosság gondolata... de közben érzem, hogy nem akarom, és nem is tudnám megtenni, szóval élni akarok, es egyáltalán nem akarom, csak pl ha magas helyen vagyok, elképzelem, hogy mi lenne ha most leugranék innen, vagy ha begyógyszerezném magam, es ilyenek.... es ilyenkor valami nagyon fura erzest erzek, amit nem tudnék leírni... de nem akarom megölni magam, eszemben sincs, csak ezek igy eszembe jutnak, es nagyon megijeszt, hogy egyaltalan hogy tudok gondolni ilyenre? Az jutott eszembe, hogy lehet hogy depresszios vagyok, de nem tudom... szerintetek?
Bocsi, ha hosszú lett.
18/l
Nem csak neked rossz az életed... Én 25 (nemsokára 26) éves vagyok, SOHA semmilyen párkapcsolatom nem volt, hiába próbálkozok 15 éves korom óta. Minden lány gyűlöl, szörnyetegnek tart pedig mindenkivel kedves, megértő, segítőkész és barátságos vagyok. Már régóta szenvedek, de nemrég egy halvány reménysugár felcsillant, amikor egy volt osztálytársamtól olyat kaptam amit eddig senkitől: kedvességet. Aztán mire beleéltem magam hogy talán végre lesz egy lány aki kedvel és akibe őszintén beleszerettem, jött a pofon menetrend szerint: nem fog velem találkozni mert már van barátja, és többet nem láthatom.
Már nem szeretném megérni a 26 évet. Elég volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!