Mit csináljak, ha időről időre rá kell döbbennem, hogy csupa diszfunkcionális analfabétával élek együtt?
Az anyám már 70 éves, életébe segédmunkás volt, egy komolyabb összetett szó, vagy újkori kifejezés kifog rajta, bár mesterien képes megjátszani és leplezni, hogy valójában nem mindíg érti miről beszélek, de próbál jóindulatú lenni.
A "feleségem" (még nem vettem el hivatalosan), ő meg kb olyan, hogy be van szorulva a saját világába (-tiktok, -körmözés, -a kutyája, -a kutyájának a nyavajái miközben ólomsöréttel a hátában él az eb évek óta, -az ő egészségügyi anomáliái amiket saját magának okoz az életmódjával, -a jogsiszerzése, meg az ékegyszerű titkárnői/ügyintézői (csicska) munkája, -az étvágya, - meg a szexuális igényei) és van hogy olyan mintha egy villanyoszloppal beszélgetnék, mert minimális logikus reakció, vagy érvelés vagy ötlet jön vissza reakcióként az általam közlöttekre, vagy kérdezettekre.
Nagyon ritkán van, csak olyan, hogy meglep valami brilliáns ötlettel.
Ezt a fajta "társas" magányt, hogyan lehetne áthidalni, anélkül, hogy aljas manipulációk vagy kihasználás áldozatává válhatnék és csalódás érne, "új emberek által" illetve arra a pontra jussak, hogy már túlszervezem az életemet és időbe nem tudom bepréselni, vagy rendszerezni az újabb kapcsolatokat, továbbá elkerülni azt, hogy ezen "újabb" kapcsolatok is elsablonosodjanak?
Acélszív, hát végülis a világ összes nője a lábaim előtt hever nem?
Nem vagy egy kissé túlzottan optimista?
Nem első nőm, sokkal rosszabb is volt már ettől...
Miért élősködnék anyámon Kettes?
Külön életünk van, anyám már nyugdíjas, nem is egy helyen lakunk... Egyébként ez hogy jön a kérdéshez?
Most komolyan anyagi helyzettel akarod ezt megindokolni?
6 Ez tény, ezen nincs mit futtatni, de most kezdjem el sorolgatni? Felesleges lenne...
De arra kiváncsi volnék, hogy te hogyan fejeznéd ki magad ha a helyzetemben lennél.
Engedjem el én a barátnőmet?
Eddig sem tartottam fogva, de meg sem csaltam és nem is fogom, mert nem vagyok féreg!
Elképzeltek dolgokat amik nem is úgy vannak.
Inkább akkor előtte kérdezzétek meg, mielőtt ítélkeztek!
Páromra még különösen jellemző az is, hogy minden problémájával hozzám fordul, amikor meg mondom neki, hogyan tudná megoldani, akkor ellenkezni kezd és hergelni a makacskodásával. Ez is az én hibám lenne?
Onnantól mégis mit tehetnék azonkívül, hogy leszarom, aztán oldja meg ahogy akarja?
Például a kutyája esete is. A nővérével tömik megállás nélkül mindenféle gyógyszerrel, meg hipertáppal a kutyát, az meg tiszta pajzsmirigyes, elhízott, és már félig kopasz, ahelyett, hogy az ÓLMOT eltávolítanák belőle.
Mert az "orvos" azt mondta, hogy az nem számít mert már régóta benne van.
Kb: nyolc gyufafejnyi sörétről beszélünk, az együttes tömegük legalább egy grammnyi lehet.
Nem vagyok orvos, de ez azért evidens lenne még egy agyhalottnak is nem?
Akkor meg mi a problema? Ha ezt most konkretan csak rajuk erted, akkor jarjal az igenyeidnek megfelelo tarsasagba, valassz part onnan. Edesanyad mar nem fog valtozni, o egy ilyen egyszeru ember, az o fiatalkoraban az volt a lenyeg, hogy dolgozni-dolgozni-dolgozni, jobban leneztek azt, aki nem dolgozott, mint a segedmunkast. Fogalmazz neki egyszeruen, ennyi.
A baratnodet pedig nagyon sajnalom, remelem nem tul keson megtudja, hogy valojaban a hata mogott hogyan is velekedsz rola igazabol. Egyebkent az "engedd el" kifejezest rengetegen hasznaljak a mindennapokban es ha olyan nagyon intelligens vagy, akkor tudod magadtol is, hogy ez nem szo szerint ertendo ebben az esetben. Te kerdezted szerintunk mit csinalj. En valaszoltam, szerintem ezt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!