Sokat vesztett az aki nem járt társaságba fiatalon?

Az 5-ös válaszoló jól megfogalmazta, én is hasonlóan érzek. Nem nagyon voltak barátaim, kisgyerekként még volt egy-egy, de később inkább csak ismerősök. Ezért nem is jártam sehova, nem gyakoroltam hogy hogyan kell viselkedni társaságban, nem értek ilyen fajta ingerek. Ezt nehéz utólag pótolni.

De ettől függetlenül még lehet egyedül is boldog életet élni, és ha szerencsénk van, akkor később is megjelenhetnek olyan emberek az életünkben, akik igazi barátok/társak lesznek.

Sajnálom a tapasztalat-szerzés hiányát, meg azt is, hogy valószínűleg jobbak lettek volna a kapcsolatteremtést illető készségeim is.

Fogyatékosságokkal élő vagyok, olyan bántásokat kaptam tiniként, amelyek miatt teljesen elzárkóztam sokmindentől (nem mintha húde sok lehetőség lett volna).

Akik ki akartak használni, lelki lábtörlőnek használni, azok megtaláltak mindig.

Most pedig már abban a korban vagyok, hogy családosodás van a kortársaimnál, vagy már egy jó részük el is vált...