Ha valakinek túl sokáig nem elégülnek ki a vágyai, érzelmi igényei, akkor utána már örökké torzult lesz a személyisége?
Pl. ha valakit gyerekkorában túl sokat szekálnak, ezért rossz önképe lesz és nem bízik senkiben, bezárkózik és soha többet nem tud megnyílni. Elmennek az évek, nem éli meg a fiatalkorát, nem talál rá a szerelem, nem éli meg a szexet, a gyengédséget, nem valósulnak meg a párkapcsolattal kapcsolatos vágyai, nem alakulnak ki mély barátságai. Utána meg már a vágy is megszűnik...
Ezt helyre lehet hozni utólag?
Igen, az ilyen dolgok mélyen torzítják a lelket és a személyiséget.
Szakemberrel lehet rajtuk javítani, bizonyos esetekben a teljes gyógyulás is elérhető, de ez egy nehéz, rögös út. Nagyon akarnia kell az embernek, mindent bele kell adnia, nem feladni és végigcsinálni a terápiát.
Figyelj, soha nem késő. Soha semmihez nem vagyunk túl idősek, amíg dobog a szívünk. Vágj bele, fordítsd ki a négy sarkából az életed.
Egyébként én 31 évesen veszítettem el a szüzességem, addig még egy csókban sem volt részem. Mindig van visszaút, soha nem késő elkezdeni kibogozni a lelki gubancokat.
Igen, én is ezzel vigasztalom magam, de azért teljesen akkor sem igaz... egyszerűen nem ugyanaz vagy 31 évesen, mint mondjuk 21 évesen. Mások a lehetőségeid, mások a körülményeid, te magad is más vagy. A tested se ugyanolyan már, és a pszichéd se. Én rettegek attól, hogy ami most van, az rögzül és ilyen leszek életem végéig...
Írod, hogy 31 évesen vesztetted el (grat a kitartásodért, én valszeg nem bírtam volna). Most hány éves vagy? Mi történt utána?
Más 31 évesen mint 21 évesen, de az nem azt jelenti hogy 31 évesen már ne lennének lehetőségei az embernek. És ennek is megvan ám az előnye. Amikor még csak álmodoztam ilyen dolgokról mondjuk tizenévesen, akkor bárkivel bármiben benne lettem volna ha lett volna merszem, mert nagyon túlfűtött voltam. Így idősebb fejjel sokkal jobb döntéseket tudok hozni mondjuk párkapcsolati kérdésekben.
Sokan elválnak vagy özvegyek lesznek az 50-es, 60-as éveikben, és még nekik is van újrakezdés, ők is megtalálják a lehetőségeiket. Az embernek nem áll meg az élete csak azért, mert egyre több gyertyát fúj el a tortáján.
Most 33 vagyok és boldog párkapcsolatban élek.
Ha nem hagyod rögzülni, akkor nem fog rögzülni. De sajnos egyedül te tudod elhatározni magad, neked kell végigmenni ezen a vért izzadós úton. De menni fog ha tényleg szeretnéd. Egyrészt a saját példám miatt gondolom, mert ha valaki, akkor én aztán a világ legelveszettebb, legreménytelenebb embere voltam. Egyébként a 30. szülinapom volt nekem egy arculcsapás, ott változott bennem valami lelkileg, lehet hogy nálad is ez lesz.
Másrészt látni az írásképeden hogy nem egy ilyen unintelligens félanalfabéta vagy, mint amiből sokat látni itt az oldalon. Neked ez menni fog :)
"Voltár már pszichológusnál? Nem."
Francokat nem. Ha tíz nem látott eddig, akkor egy se.
"Attól, hogy nincs kapcsolatod és nem kefélsz még simán élhetsz teljes életet és kiteljesedhetsz másban, hobbi, munka, akármi."
Lehet, csak én nem akarok így élni. Nem vagyok szerzetes. Ha ez az állapot nem változik mondjuk 33 éves koromig, akkor szerintem öngyilkos leszek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!