Ilyen mély ponton, ilyen mély apátiában hogy csak sztoikusan bámulok a világra mit lehet tenni?

Pár éve kiégtem. Beleuntam ebbe az életnek nevezett hazugságba. Olcsó szinjáték az egész. Minden csak illúzió...

Hittem a sorsban, hogy okkal vagyok azokkal az emberekkel akikkel - barátok osztály stb. De rá kellet jönnöm hogy nem.

Volt egy lány akibe nagyon szerelmes voltam, de nem viszonozta. Itt még az ember gondolhatná, hogy rendbe van a sors mást akar nekem...

Viszont az úgynevezett jeleket sose kaptam a lányoktól, nőktöl. Sosem. Semmi pletykákát nem hallottam, hogy most ennek tetszel vagy annak érdemes bepróbálkozni, ilyen nem történt. Ha meg probálkoztam atchok akkor házhoz mentem a pofonért. Nem kelletem senkinek soha.

Mindig valami izmos jóképű gyerekkel voltak a lányok. Mindig.

Ez a tapasztalatom. Elegem van abból is hogy itt hitegetik az embert ezek a lányok a hülyeségeikkel, hogy belső értékek, így meg úgy stb... közben az ellenkezőjét cselekszik és amikor ezt felhozza az ember közösen, összefogva mindenki felháborodik és az ellenkezőjét hazudja. Fárasztó, legalább vállalnák magukat...

Ez a csalódás egy mély spirálba lökött. Már annyira belefáradtam a világba és a próbálkozásokba hogy a kesergéshez is lusta vagyok és fáradt. Nem látom az élet értelmét. És nem csak a párkeresésben, hanem minden téren sem a hobbimban sem az olvasásban semmiben. Hobbimhoz néha fellelkesülök aztán ez az egész alábbhagy. És az jár a fejembe minek? Minek csináljam? Mit használ? Kinek használ? - még akkor is ha a hobbimnak van tárgyi produktuma. Régen az olvasás nagyon elvarázsolt de már ez is annyira kiszámítható az egész történet vezetés, a regényszerkezet stb.

Régen csodálatos helynek láttam a Földet, a meztelen női testöl az egzotikus kultúráig. Viszont ma már nem így van. Aki gondolkodik és olvas az rájön a világ nem annyira változatos. Pl az nevezetezett dávid csillag és a szmszára csomó kultúrában felbukkan, az ókori mítoszok és istenek megfeleltethetők egymásnak, a személyiségeket anyg halmazokba tudjuk rendezni: pl Piros szócska alá a piros összes árnyalatát és az árnyalatok ugyanazok a személyiségek lesznek csak más százalékkal. A világ azért tünik változatosnak mert ezek a személyiségek öszse vannak benne keverve. És akkor az antropológiáról nem is beszéltünk, hogy az emberek vonások alapján is csoportosíthatók, tipizálhatók. Pl az én első szerelmem hasonlít egy színésznőre. Az utcán a tömeggyártás miatt gyakran látni ugyan olyan lányokat, vagy saját magadat szembe jönni. - ezek nagyon kiábrándítanak.

Azt gondolom hogy kiépült egy világgazdaság, amiben a pénz folyton kering körbe mint a Cernben az atomok, és néha az eresztékeken kipotyog egy kevés ezt fizetésnek hívjuk, amit gyorsan vissza is töltünk a rendszerbe, vásárláskor. Zenék is egyformák (lettek mára...). Ide-oda nyüzsgünk ezen a geoid, elpazaroljuk az életünket fölösleges, nem hasznos dolgok tanulásával és pénz hajhászással. A dolgok kötőszövet nélkül csak úgy állnak magukban. Ember és meber között nincsen valamiféle furcsa nyák amit sorsnak, végzetnek hívhatnánk. Templomokban is csak a hűvöset érzem a hideg falakat, nem érzem (már) sehol isten jelenlétét.

Egyedül a szex-et tartom jó dolognak az életben. Mikor megérinted a másik bőrét, átsimítod a testét, belehatolsz és örömet szerzel neki. Bár arra is rá kellet jönnöm ez is úgymond illúzió, mert a gyönyört nem együtt, valamiféle mentális összekapcsolással éli meg a két partner, nincs egy nagy közös orgazmus, hanem mindenki a csaját rendszerében, szervezetében érzékeli ezt, "elszeparálva" a másiktól. Szerintem ha mindenki szexelhetne, szexhez jutna, boldogabb lenne a világ. Persze ehhez valamiféle vonzalom vagy szimpátia, ismeretség szükséges)

Úgy érzem lehullott az emberi civilizáció áll-arca előttem és mögötte nem volt semmi, nem láttam semmit. Külcsíny az egész. A lakréteg alatt valójában értelmes állatok vagyunk, ezt láttam és ezzel elvesztettem minden eszményemet és hitemet az emberekben. Az agy három stációból épül fel, ahogy fejlúdött ezek közül a reptilia vagy magyarul gyík agy az első. A gyik agy megegyezik a hüllők agyával mely a szexualitásért és a területszerzésért felelős. - egy oylan teremtménybe melynek agyilag ez volt az első stációja én nem nagyon tudok hinni. Minden az evolúció felé mutat el istentől, nincsen semmiféle objektív morál, erkölcs.

Egyébként nem vagyok szomorú, depressziós inkább csalódott. Kerestem valami magasztosat az életben és semelyik területén nem találtam hacsak a heteroszexualitáson alapuló szexust ide nem számítjuk. Vannak napok mikor nagyon kívánok nőket, mindenfélét. Érezni akarom őket kívül belül. De mivel már kiábrándultam ebből az egész 80-90 évnyi haláltáncból + nem is vagyok vonzó hiába erősítek és fogyózok a k kör bezárul és az imént elolvasott monológ kezdőzhetne elölről.

Talán valamelyest segítene ha egy lánnyal ki tudnék prolibáni és átélni mindent. De az sem lenne megoldás. Globálisan annyi probléma van ami kiábrándító és kihat Magyarországra, hogyha ezt orvosolná valaki még ott van sok ezer más. Csak Magyarországon politikai kultúra bűzös, undorító mocsaras. A korrupt ideológia független rendszer miatt nehéz elhelyezkedni, rothadó társadalom, összeomló nyugdíjrendszer és a többi.

Nem találok semmi kapaszkodót. Sok hozzám, hasonló kiégett ember van? Nektek mi a véleményetek, tapasztalataitok? - Mégazt hozzá tenném, hogy egyre kevesebb az értelmes és igényes, szofisztikált ember. Pl nyugati országokban fejlett swinger kultúra van és ott az nem azt nem csak azt jelenti hogy sokan egy lányt. De ez csak egy példa.

Régen voltak illúzióim. Úgy gondolom a vallásos emberek illúzióban élnek, a céltudatos emberek meg rossz helyre helyezik a fókuszt és csak rövidtávon gondolkodnak. Félelmetesnek tartom hogy ilyen nagy a világegyetem és még nem találkoztunk senkivel és a túlvilági élmények és beszámolók sem megnyugtatóak.