Mi okozza azt ha valaki szerencsétlen?Mitől lesz szerencsétlen valaki?

Tudat alatt megengedi magának, hogy büntesse az élet. Magával kéne jóban lennie.

Nem véletlenül van az a mondás, hogy valaki rossz csillagzat alatt született. A saját példámon tudom megerősíteni. Mivel már elég idős vagyok, azért van némi tapasztalatom. Azzal kezdenem, hogy nálam optimistább ember nem létezik. Mindenben a jót látom, még egy temetésen is felvidítok mindenkit, mégis olyan pofonokat osztott az élet, amiket szerintem nem kellett volna megkapnom. Itt most jöhet az, hogy az embernek a tudatalattija, meg minden, de én ebben nem hiszek. Van, akinek az én erőfeszítésem az egy százalékát sem kellett megtenni és mégis minden sikerült. Én meg akárhogy küzdök, mint disznó égen, mindig visszalöknek a pöcegödörbe. Pl. hogy tanultam egy szakmát, amiben az istennek nem tudtam elhelyezkedni 20 évig. Más területen ugyan el tudtam helyezkedni, nagyon szerettem, de ahol szívtam a méreganyagokat, majd áttétes daganatom lett. Persze aztán úgymond a sors adott másik munkahelyet, de azt meg nem igazán szeretem. A szakmámat meg feleslegesen tanultam, mert semmi hasznát nem tudom venni most már. Belefektettem nyolc évet. És rengeteg pénzt. Ahol élek, nagy városban, 20 év alatt egy allashirdetest láttam ezzel kapcsolatban, jelentkeztem, de vissza sem jeleztek. Tanári állásról beszélek. Mindig úgy van, hogy kapok valami pici jót, aztán utána meg egy víztározónyi szarral öntenek nyakon. A legutóbbi példa, hogy nyertem az ötös lottón egy kettest 3500 Ft-ot, rá egy hétre meg elszabadult a mosógép csöve, aztán lett vagy 500 000 Ft-os kár. Arányaiban kb. ennyi jót, illetve rosszat kapok. A párkapcsolatok terén ugyanez van. Ha véletlenül valakit az utamba sodor az élet, akkor az biztos hogy egy rohadék. Vagy nem akar tőlem semmit, én hiába szeretnék. Középút nincs. Tehát mikor mosolyra húzódna a szám, akkor mindig bevisznek egy olyan gyomrost, amitől megfekszek egy évre. Úgy 15 évig nem tűnt fel a dolog, mert ahogy írtam, optimista voltam, azonban 40 éves koromban, áttétes daganattal, kemózva, kopaszon, műtve, sugárral szétégetve, már kezdett derengeni valami. Családom sem lehetett aztán. 46 évesn sikerült eljutnom először a Balatonra, nagy reményekkel indultam neki, hogy csak 5-6 h-s lesz az út, mivel vonattal mentem. Annyi is lett volna, ha nem lett volna közben egy gázolás miatt 2 h-s késés. A klíma nélküli vonatba 40 °-ban főttem, 7-8 óra utazás volt.

Kedves utolsó, kezet foghatunk! Bár szerencsére rákos nem lettem eddig, viszont ezt nagyon jól megfogalmaztad, hogy,, ha kapok valami pici jót, akkor utána egy víztározónyi szarralöntenek nyakob'', pont ezzel küzdök én is.