Nagyon egyedül érzem magam nem bírok így létezni mit tegyek hogy jobb legyen?

Ráadásul pánikbeteg is vagyok tavaly október óta ami még jobban megkeseríti az életemet. Minden nap szorongok mindenféle testi tüneteim vannak pedig szedek gyógyszert is mégis úgy érzem hogy nem javulok. Depressziós is vagyok és nagyon egyedül érzem magam a gondjaimmal. Boldogtalan az egész életem úgy ahogy van. Hiába van párkapcsolatom egyáltalán nem vagyok benne boldog mert a párom nem ért meg sőt nem is lehet rá számítani a bajban sem. Olyan gyerekes komolytalan pedig már 31 éves felnőtt férfi de a stílusát inkább hagyjuk is. Egyszerűen nem érzem azt hogy engem szeretne bárki is. Sőt inkább az ellenkezőjét úgy érzem hogy senkit nem érdekel mi van velem élek e vagy halok jól vagyok e vagy sem. Mióta édesanyám meghalt az életem romokban hever. Nehéz feldolgozni azt hogy ő már nincs többé és szerintem ezt nem is lehet megszokni soha. Ő volt az egyetlen ember az életemben aki tényleg szeretett és mellettem állt. A testvéreim is leszarnak hidegen hagyja őket hogy mi van velem szinte semmilyen téren nem érdekek senkit.Nem is tudom minek vagyok én a világon nem látom az életemnek az értelmét jobb lenne ha nem is lennék a világon. Nem bírom ezt az életet elviselni nagyon kemény és nehéz. Itt vagyok 33 évesen fiatal nő vagyok mégis úgy érzem nem jó semmi feleslegesnek érzem magam. Nem tudom mit tegyek hogy ez változzon. Forduljak pszichológushoz?