Mi lehet a bajom ha nem tudok barátkozni, párt találni?

Nem vagy ezzel egyedül,nekem sok kapcsolatom volt eddig,de kb 3 éve semmi.. igazából én is sokszor arra gondolok hogy átok,de igazából rajtam is sok függ..nem is akarom annyira és nem teszek ellene, lehet nálad is ez a baj.

Milyen vagy, ha pozitív vagy?

Ha van kedved akkor írhatsz, átérzem a helyzeted, szívesen beszélgetnék erről, vagy bármi másról :)

Nekem is kb olyan érzésem van, mintha egy befőttes üvegbe száműztek volna. Mindenkinek viszonylag jól megy a szociális élete, én ezt végignézem, de engem egy üveg választ el az emberektől. Általában nagyobb kihagyásokkal meg-megkeres pár régi ismerős, vagy fordítva, aztán találkozunk is, de valahogy mindig az jön le, hogy mennyire mások vagyunk... nem illek bele a képbe... Nem hasonló dolgok foglalkoztatnak... Párkapcsolatban olyan, mintha nem találkoznék egy ép", nem sérült valakivel, vagy szó szerint értve, vagy azért mert annyira egocentrikus, hogy így képtelen vagyok hozzá közeledni. Összegezve nem tudom, de szerintem ne adjuk fel, egyszer élünk"... Stb

Én is csatlakozok. Érdekes ez az üveg hasonlat, van egy könyv Sylvia Plath Az üvegbúra c. könyve...épp ezt érzi amit leírtatok. Ő meghalt, öngyilkos lett, és ez az elkülönés egy pszichés problémaként van leírva...csak azért írom ezt, mert sokan mások is épp így éreznek, nem egyedi dolog. Kellene egy hely, fórum stb. ahol legalább mi tudnánk beszélgetni, kontaktolni, amikor épp szeretnénk.