Hogyan tudnám ezt magamban rendbe tenni? 21/f

Már óvodás korom óta tudtam, hogy nem a lányok tetszenek. Egyszerűen semmi inger nem ér ha egy csinos hölgyet látok. Észre veszem, hogy jó az alakja és hogy gyönyörű, de ezen kívül semmi. A férfiakat szeretem. A barátaimon kívül soha nem mondtam senkinek. Volt is egy kapcsolatom ami 1 évig tartott. 17 éves voltam akkor. Nem sok megbecsülést kaptam tőle. Sőt inkább személyiség rombolást. Ő miatta többen megtudták,hogy meleg vagyok. Ezek után mentek a pletykák. Nehezen éltem meg. Ezeket a bántásokat otthon sem tudtam ki pihenni. Kis korom óta azt kapom, hogy soha senki nem lesz belőlem.

"semmire való vagy"

"szégyen vagy"

"addig örülj míg vannak szüleid mert egyedül elveszel"

"buta vagy"

21 éve csak ezt hallom. Nincs önbizalmam. Eljutottam arra a pontra is, hogy akármennyire szeretnék egy pasival kapcsolatot már szégyelném magam. Nem vállalhatnám fel mert bántanának. Az otthoni dolgok, az emberek bántása, a csalódások... Egyszerűen se férfinak nem érzem magam, de már lassan embernek sem. Nem tudok kommunikálni idegen emberekkel. Nem érzem magam elég izgalmasnak. Már gondolkodtam azon is ha nővel próbálnám meg, de nem tudom hogyan férfiként viselkedni. Ha pedig sexre gondolok egy nőre akkor egyáltalán nem érzek semmi késztetést rá.

Suliban sok lány szeretett volna velem járni, de én nemet mondtam nekik ez miatt. Attól függetlenül, hogy nincs önbizalmam azt tudom magamról, hogy helyes vagyok és kapnék mind a 10 ujjamra. Mostanában azon is gondolkodtam már, hogy legszivesebben egy gyönyörű nő lennék. Aki kapja a dicséretet és a figyelmet a férfiaktól. Akinek egy férfi megtudja adni a biztonságot és azt az érzést amit soha nem kapott meg.