Ha 40 éves koromra sem változtam meg,félénk, visszahúzódó maradtam akkor ez már így is marad?

Meg a pszichológusoknak nem létezik az a fogalom, hogy "ciki". Ő nem nevet ki senkit, nem is gondolja senkiről, hogy ez egy idióta.

Neki az a dolga, hogy segítsen, én sem értem a félelmedet.

Azért 40 évesen remélhetőleg még el sem értél az életkorod feléig, ha az egyik szakaszod nem volt jó, a másik szakaszod simán az lehet. Ehhez annyi kell, hogy felkeress egy pszichológust. Innentől viszont a döntés a te kezedben.

Nem hiszem hogy ezzel a problémával a magyar prolik melegágyába érdemes jönni.

Van ezernyi mentális probléma, ami okozhatja, hogy nem tudsz nyitni a külvilág felé, ezeket pedig nem lehet legyőzni azzal a mentalitással, hogy "na, ma eldöntöttem, hogy megváltozom, szóval innentől minden jobb lesz!!"

Része ez is persze, de önmagában kevés.

Érdemes felkeresni egy szakembert, aki nagy valószínűséggel elmondja, hogy mi lehet a dolog mögött (nem vagyok pszichológus, de annyit még én is tudok, hogy az autizmus okozhat ilyen problémákat)

Ne szégyelld, hogy nem voltak kapcsolataid, egy orvos nem fog ezért ítélkezni feletted. Pont azért szerzett diplomát, mert segíteni akar a hozzád hasonlókon.

Maximum a tudatlan átlagemberek állnak rosszul a mentális problémákhoz, akik azt hiszik, hogy ezeknek a leküzdése csak a hozzáálláson múlik.