Hogy lehet az,hogy fiatal koromba nem voltam félénk és idősebb koromra lettem az?

Úgy érzem hogy nem fölfelé,hanem lefelé haladok.Mikor fiatal voltam,oda mertem menni egy lányhoz,le mertem szólítani, tudtam vele beszélgetni.Ez fokozatosan megszűnt.Először csak nem minden lányhoz mertem odamenni,most meg már egyikhez sem.És már beszélgetni sem lehet velem úgy mint rég.Régen mindenről lehetett velem beszélgetni,ma már semmiről.Régen mindenhez hozzá tudtam szólni,ma már inkább semmihez.Végülis fejlesztem magam,fejlődök,csak visszafelé.Miért nem tudtam olyan maradni,amilyen voltam?Miért kellett leromlania az állapotomnak?