Mit csináljak, hogy túléljem az elkövetkezendő időszakot?

A koronavírus miatt már március 12-e óta itthon vagyok (amióta bezárták az egyetemeket és hazaküldtek minket a koliból) és tudtam, hogy ez engem nagyon durván meg fog viselni, de amíg lehetett próbáltam másra koncentrálni. Most viszont már véget ért a szorgalmi időszak is, és már most érzem, hogy ez így nem lesz jó, az elkövetkezendő nyár pedig kimondottan katasztrofális lesz.

A nyár eleve mindig nehéz időszak számomra, mert olyan mintha kiszakadnék az életemből és csak úgy tengődnék a semmiben, sőt tulajdonképpen erről van szó. Most pedig még rosszabb, mert már durván két hónapja itthon vagyok... Egy darabig nyilván élvezem az otthonlétet, hogy végre nyugalom van, kipihenhetem magam és elfoglalom magam ezzel-azzal (pl. otthoni teendők, film, hobbi, tanulás önszorgalomból, szóval kitalálok magamnak mindenfélét), de ez egy pillanat alatt átvált egy ilyen depressziószerű állapotba. Tulajdonképpen az én esetemben a nyári hónapok úgy néznek ki, mint a kijárási korlátozás. Egyszerűen nincsen mit csinálnom, nem tudok hová menni, nem tudok találkozni senkivel sem, nem tudok beszélgetni senkivel sem és otthon döglődöm a szobámban egyedül 0-24. Hiányzik az, hogy minden nap felkeljek valami miatt, ténylegesen produktívan teljen a napom, legyen valamilyen feladatom, emberek között legyek, beszélgessek és éljem az életem. Itthon ez mind nincsen meg, és ebbe néha tényleg úgy érzem, hogy beleőrülök, sírok, rossz a kedvem és csak úgy tengődök egyik napról a másikra azt várva, hogy kezdődjön már el az új félév.

Én nagyon szeretnék ezen változtatni, jó lenne, ha nem így kellene eltöltenem a napjaimat egészen szeptemberig, de nem sok lehetőséget látok rá sajnos. Nektek van bármi ötletetek?