Mit csináljak, hogy túléljem az elkövetkezendő időszakot?
A koronavírus miatt már március 12-e óta itthon vagyok (amióta bezárták az egyetemeket és hazaküldtek minket a koliból) és tudtam, hogy ez engem nagyon durván meg fog viselni, de amíg lehetett próbáltam másra koncentrálni. Most viszont már véget ért a szorgalmi időszak is, és már most érzem, hogy ez így nem lesz jó, az elkövetkezendő nyár pedig kimondottan katasztrofális lesz.
A nyár eleve mindig nehéz időszak számomra, mert olyan mintha kiszakadnék az életemből és csak úgy tengődnék a semmiben, sőt tulajdonképpen erről van szó. Most pedig még rosszabb, mert már durván két hónapja itthon vagyok... Egy darabig nyilván élvezem az otthonlétet, hogy végre nyugalom van, kipihenhetem magam és elfoglalom magam ezzel-azzal (pl. otthoni teendők, film, hobbi, tanulás önszorgalomból, szóval kitalálok magamnak mindenfélét), de ez egy pillanat alatt átvált egy ilyen depressziószerű állapotba. Tulajdonképpen az én esetemben a nyári hónapok úgy néznek ki, mint a kijárási korlátozás. Egyszerűen nincsen mit csinálnom, nem tudok hová menni, nem tudok találkozni senkivel sem, nem tudok beszélgetni senkivel sem és otthon döglődöm a szobámban egyedül 0-24. Hiányzik az, hogy minden nap felkeljek valami miatt, ténylegesen produktívan teljen a napom, legyen valamilyen feladatom, emberek között legyek, beszélgessek és éljem az életem. Itthon ez mind nincsen meg, és ebbe néha tényleg úgy érzem, hogy beleőrülök, sírok, rossz a kedvem és csak úgy tengődök egyik napról a másikra azt várva, hogy kezdődjön már el az új félév.
Én nagyon szeretnék ezen változtatni, jó lenne, ha nem így kellene eltöltenem a napjaimat egészen szeptemberig, de nem sok lehetőséget látok rá sajnos. Nektek van bármi ötletetek?
Miért nem adsz angol órákat?
Online is lehetne. Ha kicsit olcsóbban adod mjnt átlagban, akkor sokan jelentkeznék szerintem.
Vagy nyári egyetem kurzusai.
Online kurzusok külföldi egyetemeken?
Nálunk szokott lenni ez a tandem program, amikor külföldi diákkal kell beszélgetni, hogy ők magyarul gyakoroljanak, te meg egy másik nyelven.
Köszönöm szépen!
Hát rengetegen tanítanak angolt. Ez nem egy nagy település, de még itt is van több magántanár és nyelviskola is, ahol végzett, több tíz éves tapasztalattal rendelkező tanárok dolgoznak. Van olyan, aki még ingyen is tanít egy pályázatnak köszönhetően... Azért ezzel szemben szerintem nekem nem lenne kimondottan sok esélyem. Oké, beszélem a nyelvet és segítettem már ismerősöknek nyelvet tanulni, de nekem nincsen semmilyen szakmai hátterem, sosem tanultam és nincs is nagy tapasztalatom. Nem akarok átverni sem senkit stb., tudom mekkora elvárások vannak a nyelvtanulói oldalról és nem biztos, hogy azoknak meg tudnék felelni.
Tavaly voltam egy nyári egyetemen külföldön és az egy nagyon jó lehetőség volt, de azon kívül nem nagyon találtam mást, amit anyagilag is megengedhetek magamnak. Az egyetemünkön nincs is más. Online kurzusok persze, vannak a neten, annak még lehet utánanézek. Az önkénteskedésre lennének ötleteim, külföldre is van csomó EU-s program, de ezeknek a nagy része az időtartam miatt nem jönne szóba. Itthon viszont nehezebb, legalábbis én eddig nem nagyon találtam jó programokat, de még keresgélek.
Mindenre zsigerből rávágod, hogy mit miért nem csinálsz. Úgy, hogy meg sem próbálod.
Mi lesz, ha vége lesz az egyetemnek?
Már előre eldöntötted, hogy tapasztalat nélkül nem vesznek fel sehova és akkor ennyi?
Azt írod, szeretnél változtatni, de igazából nem teszel semmit.
Tudod mit? Nyár végére fusd le a maratont. Minden reggel kelj fel és gyakorolj a feladat, a cél érdekében. A rendszeres mozgástól hátha nem leszel ilyen letargikus.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!