Miert lehet az hogy egyedül nem talàlom fel magam? Mindig csak masokkal tudok felfedezni is meg mindent

Szoval akàrhol élek akarhova költözöm, vagy nyaralàs, felfedezem a helyet mi hol van es minden csak kinszenvedes egyedül. Semmi plusz es unalmas.

De amikor baratokkal vagy ismerösökkel vagyok egy rakàs helyre megyünk izgalmas minden. Es jo.

Pl legutobb Balaton csaladdal.

A csaladdal irto szupi a strand, hajozas,a bolti bevasarlas is, mikor egyedül elmentem csak ugy, egy boltig gyalogolni vasarolni meg vissza(jo messze volt gyalog autout mellett is menni kellett), még depresszios is lettem. Ha egyedül mentem rendezvenyre mindenhol megneztem mi van es alig vàrtam hogy jöjjenek mar a többiek es kinlodtam, miközben ök meg tök jol elvoltak valami hangszeres erdekességnél.

Mig en külföldi melo utan otthon maganyosan addig a magyar munkatarsaim egymashoz atjartak ittak dumàltak, aztan en is csatlakoztam inkabb mert majdnem meghülyültem a 4 fal között.

Ha velük mentem almàt szedni tök jo progi volt, nevettünk stb, ha egyedül mentem volna tiszta unalom kinlodas lett volna.

Most itt a hétvége es semmihez nincs kedvem mert egyedül minden sz.r. mégha ejtöernyözni is mennék, se tudna meghatni, logo orral kullognék haza a végén.

Ez mitöl lehet hogy egyedül egy csödtömeg vagyok magamnak?