Akik unalmukban járnak ide gyakorizni, hogy teljen az idő: mit szoktatok még csinálni, hogy ne unjátok halálra magatokat?
Mióta szingli lettem, nem tudok mit kezdeni magammal.
Mondjuk párként is sokat unatkoztunk, de ment a tv, vagy elmentünk valahova néha.
Most csak netezek, de túl sok idő ezzel sem telik el, mivel munkahelyen is tudok netezni, ott elolvasom nagyjából a dolgokat.
Néha töltök le filmet, de kb havi 1 olyan kerül fel, ami érdekel.
Nincs kivel és hova elmennem, az isten háta mögött lakom, se közlekedés, se esemény, de főleg ember nincs.
A korosztályom ... néhány régi baráttal tartom a kapcsolatot, de egy kivételtől eltekintve családjuk van.
Gyerek, házasság.
Az az egy is babát tervez, szóval őt is el fogom veszíteni, de addig legalább néha elmegyünk moziba. Ez kb 2-3 havonta egy alkalom.
Gyakrabban meg nem megy, nem is akarom ráerőltetni magam, a párjával tölti a hétvégéket, meg a családdal. Nekem családom sincs, ez is gond.
Szóval nem tudom, mit kezdjek magammal, biztos nem csak én vagyok így ezzel.
Jobb híján itt ütöm el az időt, de annyi rosszindulatú ember van, hogy néha kommentelni sincs kedvem.
Tudom, hogy a család meg a gyerek a legfontosabb, nem a régi barátok, szóval emiatt nem haragszom senkire, csak unatkozom!
Kertészkedtem idáig, de már nincs mit csinálni, mindennel kész vagyok, mostantól fél évig csak kávézni megyek ki a kertbe.
Írjatok pár dolgot, mit szokott csinálni egy egyedülálló, introvertált ember?
válasza:Az életem privát részleteit nem szeretném megosztani egy vadidegen emberrel.
Így válaszolgatni egymásnak még rendben van, de simán általánosságokról nem lehet sokáig levelezni.
Azt meg nem szeretném, ha felismernének, vagy visszaélnének dolgokkal.
Amúgy kaptam már jópár perverz üzenetet is itt a gyakorin.
válasza:Én ide kikapcsolódni jövök heti párszor 1-2 órára, nem unaloműzésként. Nekem ez olyan, mintha megnéznék egy barátok köztöt :D
Szerintem egyébként szingliként, egyedül is lehet tök jól eltölteni az időt, akár egyedül is. Én mindig mentem valahová, én is eléggé introvertált vagyok, szóval úgy értem, hogy kávézókba, kiállításokra, galériákba, ilyesmi. Bár tény, hogy én városban élek.
Ha nincs hová menned, akkor kezdj el sportolni, vagy keress egyéb hobbikat, olvass könyveket, rajzolj, fess, kirándulj, videójátékozz, horgolj, valami. Előbb utóbb úgyis találsz olyasmit, ami leköt.
válasza:Ha már 2 éve nem találok, akkor nem tudom, mit találjak ki.
Menni nem tudok, ide délután 4 után kb 2 óránként jön busz, és onnan kb 25 percet kell sétálnom egy erdő mellett, hogy hazaérjek.
Kávézóba egyedül nem ülnék be.
Olvastam, de már nem köt le.
Lenne pár jópofa sorozat, amiket Lakatos Márk honlapján találtam, de nem szinkronosak.
Játék sosem kötött le, nem vagyok kocka.
Van, amit csináltam egyedül, de bevallom, kínos. Pedig szeretem csinálni, csak nem jó egyedül. De vagy nem érdekli a többieket, vagy nincs rá idejük család mellett, vagy nincs rá pénzük.
Elmentem egyedül egy alkotó workshopra. Tetszett, csak egyrészt drága volt, másrészt meg olyan hülye érzés volt, hogy mindenki párban jött, csak én voltam egyedül. Utána sikerült rábeszélnem egy kollégát, de ezek drága dolgok, nem fogok rá mindig találni valakit, aki kézműveskedésre kidob ennyi pénzt.
Ismerek olyat, aki egyedül jár moziba, hát nem tudom, én olyankor legszívesebben elsírnám magam, a régi időkre emlékeztet, és látom a sok boldog párt, én meg egyedül... Nem, szerintem a programok nem egy embernek szólnak, még egy kiállítás sem! Hiszen van véleményed, szeretnél szólni valakihez, hogy mi tetszik, mi nem tetszik, vagy mi jut róla eszedbe. De nincs kihez szólni.
Akivel elég intenzíven tartom a kapcsolatot messengeren, ő néha eljönNE, és itt a lényeg a feltételes mód. Egyedülálló anyuka, nincs kire hagyni a gyereket, semmi segítsége nincs, gyerek mellett meg 2 szót nem tudunk beszélni. Próbáltuk, nem érdemes. Ha épp szabin lenne vagy el tudna jönni hamarabb munkából, akkor jön a másik gond: egy fillérje sincs, a fentiekből kifolyólag. Egy fizetés, gyerek, albérlet.
Á, olyan kilátástalan az egész. Köszi a tippeket, megy a zöld kéz, értékelem, hogy próbáltál segíteni.
válasza:Nálad itt azért nagyobb a gond,mint az unatkozás. Azt mondod párkapcsolatban is ez volt. Nos nem lehet jó párkapcsolatot fenntartani így,nyilván.
Azt nem tudom hány éves vagy,de fontos lenne az egész életeden változtatni ahhoz hogy ne und magad halálra. Így csak várod hogy elteljenek valahogy a napjaid,teljes passzivitással. Ahelyett hogy aktívan részt vennél az életedben.
Mondjuk az sem kifogás,hogy a barátoknak családjuk lesz,mert nekem is sok barátnőm házas,gyerekei vannak,de csak a legalja trash nép az a ki ilyenkor elhanyagolja magát és a saját életét. Ez persze nem a te hibád,ha ilyenek.
Persze, első a család,és meg kell érteni hogy nem mindig úgy és akkor ér rá a másik,de az sem normális ahogy faluhelyen működik,hogy az asszony elhízik,a férj kocsmázni jár és ennyi volt a fiatalság és a szórakozás. Attól nem áll meg az élet hogy az embernek családja lesz. Ez csak hanyagság.
Az tényleg hátrány ha az ember kis faluban lakik. Erre egy megoldás van,a költözés. Tudom nem egyszerű,de ha nem akarod megkötni a saját kezed akkor ez a megoldás. Keress munkát egy olyan helyen ami tetszik,ahol vannak lehetőségek, munkahelyen a legegyszerűbb barátkozni,azokkal a legkönnyebb ismerkedni akivel nap mint nap rá vagy kényszerülve hogy huzamosabb időt tölts együtt.
Ha vannak ismerőseid,barátaid,akkor mehetsz szórakozni,ismerkedni,így tágíthatod a környezeted,nyilván egyedül nem olyan bíztató,én sem voltam soha sehol egyedül,nőként nem is egyszerű,mert vagy megtámadnak vagy rádszállnak,szóval az más.
Ahhoz hogy barátkozz,neked is nyitottnak kell lenned,benne lenni mindenben,esélyt adni az új dolgoknak,programoknak. Ha nem hívnak mások,lépj te,hívj el másokat,csinálj programokat. Előbb-utóbb viszonozzák majd.
De ahhoz hogy beszélgetni tudj egyáltalán,ismerkedj,barátot vagy párt találj, ahhoz neked is lenned kell valakinek mások nélkül. Fejleszd magad,találj magadnak hobbikat. Nem kell egyedül is hű de boldognak lenned meg ilyesmik,az embernek szüksége van a társaságra,ez természetes. De ahhoz hogy mások akarjanak hozzád kapcsolódni,ahhoz lennie kell valaminek amihez kapcsolódhatnak.
Ha a munkád nem a leg érdekesebb a világon,attól még lehetnek érdekes véleményeid. Van aki vicces,vannak érdekes sztorijaik. Van aki a hobbijairól mesél,van aki a munkájára büszke. Mindenki mást tesz hozzá a beszélgetéshez. Ha mást nem,találd meg mi a te szenvedélyed. Ott a net,érdeklődj,keress. Netről bármit megtanulhatsz. Ha csak filmek-sorozatok akkor fejleszd az maxra. Tudj meg annyit,hogy szakértő legyél. Tudj filmekről beszélgetni. Vagy ha olvasás,művészet,ugyanez. Találj valamit ami lefoglal,és célja van. Mert ha céltalanul kezdesz valamibe akkor lehet hogy gyorsan elszáll a motivációd.
Én voltam depressziós-motiválatlan évekig. Semmihez nem értettem csak rajzolni tudtam valamennyire. És nem is volt kedvem semmihez mert úgy éreztem úgysem lesz semmiből semmi hasznom. Úgysem ér semmit. Aztán ez ment 4-5 évig,ami alatt egész nap mást sem csináltam reggeltől estig,minthogy rajzoltam. Nem volt munkám,nem voltak barátaim. Aztán elköltöztem egy kicsit nagyobb helyre,és munkát is kaptam illusztrátorként. Ma már pénzem,barátaim és párom is van. Csak lépni kellett.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!