Ti nem szoktatok arra gondolni, hogy jobb lett volna ha inkább egy bogárnak születtek?

Szerintem ennyi erôvel akkor jobb meg se születni. Inkább ne létezzek, mint hogy bogàr legyek. Mivel értelme mi lenne? Semmi.

12/12 Na ezt mondta Schopenhauer is

Igen, biztosan sokan sajnálják hogy így kibánt velük az élet hogy mondjuk nem verőköltő bodobácsként élik mindennapjaikat...

Volt időszak, amikor gondoltam erre én is, én madár szerettem volna lenni: a magasban repülni, figyelni a környezetet, nem nagyon törődni mással, másokkal,, csak az alapvető dolgokkal.

Én azon gondolkodom, hogy milyen érzés lett volna meg sem születni. A meg sem születéstől pedig nincs jobb. Nem is értem az olyan embereket, akik félnek a haláltól (és itt nem a vele járó esetleges fizikai szenvedésre gondolok). Mármint nem arra gondolok, akinek még fiatal családja van, akit fel kell nevelni, de érdekes, sok esetben mindenki azon parázik, hogy az számára elképzelhetetlen, hogy itt hagyja ezt a sok jót, ami neki megvan. Nem értem, hogy mit nem fognak fel egyesek, hogy villanyoltás van? Pont ugyanaz az érzés lesz, mint előtte, a nagy semmi. Ahogy a nagy semmiből felébredtél, és neked soha nem kellett évmilliárdokat várni az öntudatra, mert neked olyan, mintha csak a születésed pillanatától létezne a világ. Érdekes, ezzel szemben mégis félnek sokan a haláltól. Félnek egy olyan dologtól, ami számukra már egyáltalán nem releváns. Úgyhogy nem, ilyesmire nem szoktam gondolna, mert mindenhogy rossz. Fűszálat is megehetik, lenyírhatják. Ha így állsz hozzá, nincs itt az életben semmi jó, minden veszélyes. Egyetlen dolog a biztonságos, az öntudat nem létezése.

Így van a legjobb dolog az életben a halál, csak kár, hogy nincs fájdalomentes, gyors verziója.