Hogy boldoguljak egyedül?
25 éves egyetemista lány vagyok, és úgy érzem nagy bajban vagyok. Epilepsziás vagyok 16 éves korom óta, emiatt vannak bizonyos hátrányaim az életben. Kétszer kellett váltanom emiatt egyetemet, elsőként informatikusnak akartam volna menni, de a betegségem miatt az nem lehettem, így most jelenleg gazdasági szakon vagyok. A probléma az, hogy eddig csak diákhitellel tudtam finanszírozni a tandíjamat aminek a jogosultsági ideje azonban már csak 3 félév.
Leginkább attól félek, hogy ha ezt közlöm anyámmal, ő minden szó nélkül kivág otthonról (Rajta kívül senkim sincsen) és sehova se tudok majd menni. Jelenleg, hogy anyagilag ezzel ne legyen probléma a nyelvi hitelből is a maximálisat veszem fel, hogy ha eldurvulna a helyzet, legyen egyfajta "vésztartalékom" hogy ha rögtön menekülnöm kéne, akkor elmehessek albérletbe (kiadó szobába). Csak a probléma az, hogy utána mihez kezdjek?
Az egyetemet mindenféleképp el szeretném végezni, a szakmámban elhelyezkedni és abban dolgozni. De addig is valamiből meg kell élnem és félévente a tandíjat is kifizetnem. Volt már valaki hasonló helyzetben? Gyakornoki bérből szerintetek meg tudnám ezeket oldani? Van esélyem egyáltalán erre, vagy felejtsem el az egészet?
9-es, nem utolsó pillanatban fogom mondani anyámnak, hogy már csak 3 félévet tudok fizetni a diákhitelemből, nem is ez a gond.
Anyám nem biztos, hogy engedni fogja, hogy munka mellett végezzem el az egyetemet. Egyszer már mondtam neki, hogy elmegyek, ha úgy kívánja a helyzet. (Jutalékos rendszerben dolgozik, akkoriban a fizetése csökkent, mert átrakták másik területre) Akkor leordította a fejemet, hogy ilyen baromságot ne mondjak, vagy ha megteszem, kilép és éhen döglünk. Máskor meg közölte, ha munkát vállalok, az egyetemet nem fogom tudni elvégezni, bukom az egészet, azt meg ő nem nézi végig, hogy minimálbéren tengődjek életem végéig. Elsőként engem vág ki otthonról, utána meg megöli magát.
Lehet, hogy ezek csak zsarolások, lehet hogy ez már túlféltés, de mivel már nem tudom hányszor hallom ezt, ezért már nem bízok benne. Nem kiskirálylányt akarok játszani, hanem megoldást keresek arra, hogy ne hajléktalanként végezzem az utcán, ha eldurran az agya és kivág engem otthonról.
A tandíjamat meg nem tudná fizetni félévente, mert esélye sincs félrerakni. 230 ezret nem lehet csak úgy fél évente kiperkálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!