Van valaki még ezzel az érzéssel, és gondolt már tenni ellene?
Néha alakul úgy hogy az ember nem tervezi, nem szeretné, vagy nem fér bele az életébe hogy komoly párkapcsolata legyen. Viszont a barátoknak is van külön életük, család, stb. Néha tudunk csak időt szakítani egymásra, de olyankor alaposan kibeszéljük magunkat, tudom hogy bármikor, bármiben számíthaok rájuk. Viszont van hogy csak úgy olyan jó lenne beszélgetni valakivel, megosztani magvas és kevésbé magvas gondolatainkat, vagy csak elmondani hogy milyen szar vagy jó napunk volt, nevetni egy jót , esetleg beülni valahova Szóval a magányosság a probléma.
Úgy vagyok vele hogy megpróbáltam itt, és vagy bejön, vagy nem :-) Ha esetleg valaki válaszol az privátban is megteheti.
36 éves vagyok, szóval nem mai csirke, és nem a társkeresés a legfontosabb célom
Akkor így középkorúként lassacskán beláthatnád, hogy az élet nem csak munkából meg karrierből áll.
Egyébként meg nem kell a mellébeszélés. Az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen. Persze, vannak korlátok, de ez "a párkapcsolat nekem nem fér bele az letembe" ne is haragudj, de butaság.
Ha viszont így döntöttél, akkor vállald a következményeit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!