Mit tegyek? Mindenki utál és senkit nem érdeklek.18L
Nagyon fiatal vagy még. Ennek okán ellentmondásokkal teli. 18 évesen 9 párkapcsolatod volt, és arra panaszkodsz, hogy senki se szeret igazán? Miután te úgy húzod fel magadra egymás után az embereket, hogy azt már számolni is nehéz? Tiszta szívedből szeretted őket? Hát mondok valakit. Akit én tiszta szívemből szeretnék valakit, és elhagyna, legalább egy másfél évig nem is tekintenék másokra, ez az úgymond gyászidőszak, amíg rendezed fejben a dolgokat. De ha csak egyik kapcsolatból a másikba ugrassz, akkor csak kapcsolatfüggő vagy. Nem nem egy bizonyos személyt akarsz szeretni, csak az éppen aktuálisat, aki melletted van. Ez nem szeretet. Ez csak illúzió, és függés. Először tanulj meg te szeretni, és azután várd ezt el másoktól.
A szülős dologról nem tudok mit mondani. Ha valóban ennyire utálnak a szülők, (ami számomra teljességgel felfoghatatlan) azért te egyáltalán nem lehetsz hibás. Egy szülő szeretete feltétlen kellene, hogy legyen. Ahogy Arany János írta annak idején:
"Elérem végre a szülőhont;
Fedd és gunyol rokon; barát,
Csak egy nem: az anyai szívnek
Érzém üdítő sugarát."
Mutasd meg anyukádnak ezeket a sorokat, és mondd meg neki, hogy gondolkozzon el rajta. Ha van lelke, az esze megjön neki ezután. Ha nincs, akkor viszont kénytelen leszel önbecsülést csiholni magadban, és magadat megszeretned. Ha mindenki utál, te magadat akkor is szeretni fogod, így sosem leszel elveszett ember.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!