Van még valaki rajtam kívül, aki utál kertes házban lakni?
Emeletesben nőttem fel, párommal is ott laktunk évekig, míg ő ki nem találta, hogy költözzünk családi házba. Nem nagyon örültem neki, de belementem, hátha mégis meg fogom szeretni. Hát nem szerettem meg. Utálom, hogy mindig van valami tennivaló, pedig munka után már ki a fenének van kedve a kertbe kapirgálni? Mellesleg párom sem az a nagy kertész, néha lenyírja a füvet, és kb ennyi. Szinte sosem vagyunk kint, az udvar üresen áll, mi meg ugyanúgy benn ülünk a lakásban, mint eddig. Ráadásul a költségeink is jóval magasabbak, főleg télen, ha nem akarunk megfagyni, mert elég fázósak vagyunk. Az emeletest jóval könnyebb volt felmelegíteni, ahol alulról, felülről fűtöttek a szomszédok. Nem beszélve róla, hogy ha egyedül vagyok itthon, egyszerűen félek a nagy házban. Ilyet korábban még nem tapasztaltam. Nem vagyok egy ijedős típus, mindig szerettem egyedül lenni, évekig éltem is magamban.
Szóval nekem a családi ház egy nagy csalódás, legszívesebben mennék vissza a régi lakásunkba.
Mindenki a kertes házra esküszik, és hülyének néznek, ha mondom én az emeletest jobban szerettem. Van még valaki így? Tényleg én vagyok a nem komplett?
Én éppen ellenkezőleg vagyok, de én falun nőttem fel, viszonylag nagy birtokon. Nem bírom egyszerűen a társasházakat, olyan, mintha egy ketrecben kéne laknom, nagy a hangzavar és a szomszédok is idegesítőek.
A felfűtés pedig nálam soha nem volt igaz, pedig több helyen, több városban is laktam társasházban. Mindig megfagytam, nyáron pedig megsültem.
De ilyen ez, majdnem mindenki hasonló helyen szeret lakni, ahol felnőtt.
"Vidéken" nőttem fel. Nyaranta a nagyinál panelban nyaraltam... hát az-az érzés valami borzalmas.
Nyáron nagyon-nagyon meleg van. Klímával elviselhető csak, de nekem az nem igazán tetszik.
Télen meg túl meleg van.
Emellé hozzávesszük a közösköltséget, meg különböző díjak, és azt, hogy hiába sülök meg, még megy a fűtés a telepen, és ugyanúgy fizetek, stb. Nekem ez nem pálya.
Emellett az állandó "legyél csendben", ne hallgasd hangosan a zenét, felkopogtatás is az agyamra ment.
Utáltam, hogy egész nap a falak vesznek körül, és ha természetre vágyom akkor lekell menjek.. és ott is mindenhol betontömb.
Szeretek a saját kis udvaromon tenni/venni. Nem vagyok lusta sem, ezért amit kell megcsinálom. Örömöm lelem a kertészkedésben is, mivel nyáron/tavasszal/ősszel meghálálja a látvány.
Lehet kint sütögetni, főzni, barátokat áthívni és kényelmesen bulizgatni, háziállatot tartani(normálisan).
Tudom, régi a kérdés, de válaszolok erre. Én nemcsak azért nem szeretek kertes házban, mert pluszmunkával jár a kerti munka, mint a fűnyírás, locsolás, levelek összegereblyézése, stb. Más okai is vannak:
-nem tartja össze igazán a családot, akik csak a kinti munkával vannak elfoglalva (meg a grillezéssel). Nem mennek sehová, mondjuk nyaralni, túrázni, városban sétálni, mert nem tudnak időt szakítani erre
-költséges is. Na, meg a kerti szerszámok sem olcsók! Pénzt költenek a cserepes növényekre, mikor rengeteg van belőlük. Télen, amikor be kell azokat hozni, általában elfoglalják a ház egyes részeit megnehezítve a takarítást
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!