Nemsokara Mo-ra koltozunk a csaladommal. Mennyire lesz nehez a beilleszkedes?

Hát te ebben a tekintetben sokkal jobb helyzetben vagy, mint a mi családunk, amikor anno Mo.-ra költöztünk.

A mi családunk "ősei" (mindkét ágon) még az 1920-as években költöztek, egy magyarok által egyáltalán nem lakott helyre, Dél-Afrikába. 1995-ig éltünk ott. És egy olyan országból költöztünk el, amelyik a világ egyik leggazdagabb helye volt, de az ottani rendszerváltás után rohamosan szegényedett el, süllyedt etnikai alapú polgárháborúba, és találkozott az AIDS katasztrófa fogalmával.

Egy tulajdonképpen elég csóró országba (az 1995-ös Magyarországra gondolok) és hidd el nekem, hogy a Pretoriai családi ház és az angyalföldi panel közt van némi különbség, hál istennek ott csak egy évig laktunk amíg a szüleim összeszedték magukat és találtak Ausztriában jó munkát, így továbbálltunk Pestről. Ezt csak azért írom le, hogy ne aggódj.

Én alig beszéltem magyarul, amikor idekerültünk. A szüleim relatíve jól tudtak, mert az ő szüleik fontosnak tartották a nyelv és a kultúra ápolását. És nagyon kedvesek voltak velünk. Sosem éreztük hogy mi nem vagyunk magyarok, vagy hogy mi nem tartozunk ide. Neked megvan az az előnyöd, pl velem szemben, hogy egyrészt idősebben jöttök ide (én 4 voltam amikor idekerültünk) másrészt nekem nagyon, de nagyon sokat kellett tanulnom ahhoz hogy megtanuljak úgy magyarul, ahogy most tudok (engem általánosban sokat bántottak emiatt, hogy nem beszélek jól magyarul, így kettőzött erővel hajtottam hogy szebben tudjak majd magyarul, mint ők), míg neked nincs ilyen gondod, azaz nyelvi akadály sincs.

Szóval ezt azért írtam le neked, hogy ne agyalj azon hogy megkülönböztetnek, azért mert félig ukrán vagy. Biztos lesznek majd egyének (olyanok szinte mindenütt vannak) akik majd emiatt oltogatni fognak, de ahogy az első is írta, és én is írom, a többség nem az alapján fog megítélni, hogy te most Ukrajnából jössz ide, ahogy a többség sem az alapján ítélt meg engem, hogy honnan jöttem, pedig ahonnan én jöttem az nemcsak hogy nem határos Magyarországgal, de konkrétan egy másik kontinens alján van. :D

Az első vagyok. Ne aggódj, pláne azon, hogy te alapból Magyar vagy félig. Szóval nem holmi idegen, és mivel a beszédeden se fogják hallani, sokan addig nem fogják tudni amíg el nem mondod. Egyébként meg kicsit egzotikus is lesz, nem úgy értem, hogy rajonganak majd érted, de érdekes személy leszel, nem csak egy hétköznapi gyerek a szomszéd utcából. Tudsz majd olyanokat amiket a többiek nem, megszólalsz majd perfekt Ukránlul aztán csak lenyűgözöd őket, hogy de menő. Nálunk legalábbis ez volt a gyereknél. Mindig fordíttattuk vele a netről az ukrán orosz dolgokat.

Egyébként kíváncsi vagyok, hogy hogy alakult ki benned a két nyelv? Én külföldre akarok költözni, és nyilvánvalóan a gyereknek tudnia kell rendesen az ottani nyelvet, de a magyart se akarom elfelejteni. Téged hogy neveltek hogy tanítottak, hogy mind a két nyelv kialakult? Egyik szülő így a másik úgy beszélt hozzád? Ez nem okozott gondot?

Most már kezdenek unalmasak lenni a kérdéseid. Néha változtass már az országon, vagy valami.

Érdekes amúgy, múltkor még nem élt anyukád.

Vagy csak nagyon elszaporodtak a gyakorikérdéseken a Kijevben élő félig magyar félig ukrán fiúcskák. :)

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__testveri-..

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gye..

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__testveri-..