Mik az előnyei-hátrányai panelban felnőni?

Én panelben nőttem fel. Iszonyat szerencsés voltam, mert 5 emeletes volt, csendes, normális szomszédokkal, 83m2 két erkélyes, rendes méretű szobàkkal.

Szüleim gyönyörűen felújították a 90-es évek elején (méretre gyártatott boltíves tömör fa ajtók, óriási fürdő sarokkáddal meg ilyenek. Belülről meg nem mondta volna senki, hogy nem egy családiházban van. Bàrmikor visszamennék, sajnos, pár éve el lett adva.

Most családiban vagyok, hangosabb mint a panel valaha(autópálya közelében van, nagy a forgalom, szmog), az udvar csak van, tele gazzal meg porral(mi is beleestünk ebbe, hogy családi ház kell, de mindketten panelgyerekek vagyunk, se érzékünk, se kedvünk a ház körül molyolni)

Én nagyon nem szeretem. Mindig van valami a kazánnal. A panelben természetes dolog volt, hogy meleg a radiátor, itt meg folyton szopókázunk valamivel. Fú, én nagyon bánom, hogy nem lakást vettünk. Az udvaron konkrétan 0 percet ücsörögtem csak úgy idén, ennél anno az erkélyen is több időt töltöttem anno. Ja, és ott nem kellett figyelni, hogy nehogy nyitva maradjon az ajtó, mert betéved az egér. Itt már 2x előfordult, úgyhogy azóta nem is szellőztetek nyáron este az ajtón keresztül, pedig azt pont szerettem, de annyit nem ér, hogy aztán napokig kergessem az egeret.

Tegnap voltunk vendégségben nagynénémnél, nem szigetelt 2 szobás panelban. 6-an voltunk, és az ő elmondása alapján állandó 24 fok van ilyenkor, de annyira beleheltük, hogy pár óra leforgása alatt 27,4 fokot mutatott a hőmérő. Irdatlan meleg volt.

4 emeletes tömb, 2. emelet.

Amúgy nem zajos, néha a felső emeleten hallja az unokát trappolni.