Sokan miért ítélik el azokat, akik tartósan letelepednek külföldön?

Csak a saját környezetemből tudok kiindulni, vidéki kisváros, máshol nem tudom hogy van. A külföldi munkavállalás az utóbbi időben azért elég gyakori jelenség lett, szerintem nagyon kevés család van, amelyik ne lenne érintett.

Viszont van ezzel kapcsolatban egy kissé ambivalens viszonyulás is, ha mondjuk valaki iskola után külföldre megy tanulni, az büszkeség is a családnak és mindenki bátorítja, hogy menjen. Ha valaki fiatalként kimegy dolgozni, eltölt pár évet, de azzal a szándékkal, hogy itthon vegyen belőle lakást vagy építsen házat, azt megint nagyon helyeslik. Viszont ha valaki már úgy 30 éves kora után is kint marad és azt mondja hosszabb távon meg akar ott telepedni, akkor már változik a hozzáállás. Akkor jönnek az ilyen típusú szövegek, de hogy itt a haza, a szülőföld, család, rokonság, stb. Persze ezek nem feltétlenül racionális érvek, de olyanok is mondják, akik életére olyan nagy relevanciája nincs, hogy most hol él az illető, pl szülők kollégái, szomszédok.

Addig, amíg azt gondolják, hogy csak átmeneti a kintlét, addig ok, azután nem. Amúgy meg nyilván nem fehér-fekete a dolog, a kinti életnek is megvannak a maga hátrányai és az itthoninak is az előnyei, de jellemzően, akik az itthonmaradást szorgalmazzák csak ezt az oldalát akarják látni. Én is valamilyen nemzeti érzelmű embernek tartom magam, de egyáltalán nem ítélem el azt, aki elmegy. Ha kint jobban érzi magát, jobban ki tud teljesedni, tegye meg, nem kell ennyire röghöz kötöttnek lenni, nincs sehol ez megírva, hogy kötelező itt élnie az embernek.