5 év budapesti egyetem után rájöttem, hogy nem bírom a várost és rosszul érzem magam emiatt. Miért?

Huszonéves korom elején költöztem Budapestre az akkori partneremmel. Nekem ott voltak az első munkahelyeim. Neki már nem, de hasonló élethelyzetben voltunk, azaz munka nélkül. Egy másik nagyvárosból, szóval nekem ez a vidék vs. budapest tematika mindig is megfoghatatlan, értelmezhetetlen, kontextuson kívüli volt. Nálunk a vidék a városhatáron túli részeket jelentette mindig is és én is városinak tartottam magam mindig is. Szóval eleinte csak a pénz, a munkahelyek miatt mentünk. Bennem aztán feléledt némi lelkesedés, hogy hű, hátha ez minőségileg is más lesz. Na ez elég hamar kialudt bennem :D Talán 2-3 év volt amíg még én is nyakamba voltam képes venni a várost egy-egy program miatt aztán egészen elmúlt ez is. Akkor jött az, hogy dolgozni viszont a város másik végén kezdtem (lakóhely szempontjából ragaszkodtunk egy bizonyos budai kerülethez, mindvégig), na ez teljesen kiégetett, akkor még nem tudtam, milyen visszafordíthatatlan hatással volt rám. Ahogy te is írtad, megundorodtam mindentől. Flashback szindróma jellemez azóta is. Én nem igazán tudom, mik Magyarország lepukkant részei (tudom, szerencsés vagyok), amire azt mondod "vidéken se jobb", nálunk a szegényebb kisvárosok is patika tisztaságuak ehhez képest... az igazán lepattant helyeken meg nincs is ennyi ember, tehát nincs mit, mivel összemérnem.

Nekem bőven elég volt 1-2 év a Hungária-gyűrű közelében és bőven elég hogy ismerem az összes vasúti pályaudvart (sajnos itt már semmi különbség, hogy fő- vagy mellék, Buda vagy Pest, átszállóhely vagy csak megálló...), ezek után a putrit, a lepratelepet nem kell bemutatni.

Csalódott nem voltam emiatt, igazából pánikszerűen tértem haza a COVID elején (később szakítottunk is) és raktam össze, elemeztem ki magamban a majd' 10 év alatt Budapesten látottakat.

A túra a budai hegyekben hiányzik, azt valóban nehéz pótolni, de azért erdők itt is vannak.

A klubélet, a koncertek, a kocsmák itt is legalább olyan jók, de legalább nem kell appokon foglalgatni meg kétszámjegyű szervizdíjakat fizetni... ráadásul munka mellett ugyanúgy alig van időm ilyen helyekre eljutni mint ott :)

A féllábú, tályogos sebű hajléktalan, a fenyegetőző herbálos, a húgytócsa az aluljáróban, a hetekig a lépcsőhazban alvó bácsi, a hajnali 1-es villamoson érthetetlen nyelven makogó roma asszonyok... na ez nem hiányzik :))

Neked se fog, kívánom hogy találj egy egészséges, kulturált állapotú VÁROST.

Budapest sajnos elveszett, benne Buda is.