Pécsről érdemes elköltözni, ha semmi se köt ide és amúgy sincs olyan aspektusa ami megérné nekem?
Legszívesebben Budapestre mennék, de ott annyira drága az élet, hogy ott 350 ezres fizetésből is kb. alacsonyabb színvonalon lehet megélni, mint itt 250-ből, márpedig többet biztosan nem fogok keresni elsőre.
Az a baj, hogy maradnom sincs miért... nincsenek ismerkedési lehetőségek,a baràti társaságom elment innen, miután végeztek az egyetemen. Márpedig zavar, hogy kb. Lehetetlen párt találnom magamnak, Bp-n talán több hozzám hasonló fiatal van.
2-es vagyok
Szerintem nem feltétlenül a kérdezőben van a probléma, Pécs szerintem is ilyen. Fiatal, dolgozó felnőttként nehéz magadnak társaságot találni és egyébként szerintem egyetemistaként sem könnyebb, ha a bulizáson, kocsmázáson és koncertezésen kívül téged valami más (is) érdekel vagy nem csak az egyetemen belül szeretnél ismerkedni. Én pl. már egyetemistaként sem szerettem ezt és nem is értettem, hogy miért nincsenek változatosabb egyetemi programok pl. túrák, múzeumlátogatás, filmnézős vagy társas vagy kvíz estek, nyelvcserés klubok, művészeti hobbi körök stb. Annyi hallgató jár az egyetemre, hogy én egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy ne lenne érdeklődés egy-egy ilyen jellegű program iránt. A városban is vannak pl. kocsmakvízek, de csapatosan kell jelentkezni, vannak könyvklubok csak az oda meg az idősebb korosztály jár stb., én akkor próbáltam magamnak találni valami jó kis közösséget, de nem találtam semmit. Szerintem nagyon hiányoznak az ilyen nyitott, szabadon látogatható és befogadó közösségek.
11-es sajnálom, hogy neked is ilyen tapasztalataid voltak. :( Persze akadnak, akik Pécsen is megtalálják az igazit mondjuk, de akiket ismerek ők vagy kicsit sznob hozzáállással élik az életüket, vagy nőként tényleg ezerrel arra gyúrtak, hogy bevonzanak maguknak egy tehetősebb férjet. Rengeteg gyönyörű lány van Pécsen, akik 25 éves koruk előtt nyilván elkeltek, mert kb. azt kaptak meg, akit akartak.
Sok ilyen lánynak nem kellenek barátnők, programok, amiket te is említettél, nekik az is elég, ha van párjuk, azonkívül meg igyekszenek túlélni az egyetemet és mint mondtam, megtartani azt, aki elég jó partinak tűnik. Alapvető ismerkedési körökben (mint kocsma) elképesztően önbizalomhiányos voltam mindig is, mert a nálam sokkal lazább, sokkal szebb lányok pikk-pakk elkeltek. :( Labdába rúgni is esélytelen ilyen helyeken egy olyan nőnek, mint amilyen én vagyok.
A programok hiánya miatt meg idősebb, érettebb felfogású férfiakkal találkoznom, szinte esélytelen. Volt egy részmunkaidős állásom, a váltótársam összejött az ottani egyetlen szingli férfival. :D Szóval akármerre jártam, mindig elkerült a "szerencse", ami szintén szükséges egy megfelelő partner megtalálásához. :(
Úgyhogy hiába járok pszichológushoz, ő sem nagyon tud mit mondani, hogy merre kellene elindulni "vadászni". Szóval olyan, mintha ő is feladta volna, hogy segítsen szingli embereken. Nőként is érdemes dolgozni magunkon, de azért, hogy valaki végre közeledjen felénk, nem kellene ennyira durván erőlködni. Vagy ha mégis, akkor vessük el azt a tévhitet, hogy mennyivek egyszerűbb a nőknek találni valakit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!