Hova lenne érdemes költözni? Finnország vagy Norvégia?
Nyilván fontos a fininaciális helyzet, Norvégiát tudom hogy van lóvé ott, nyilván tenni is kell érte, Finnország nekem kicsit gyanús, nagyon közel van Oroszországhoz, ez jót nem szokott jelenteni.
De ami még inkább fontos lenne nekem, hogy mentalitásban melyik áll közelebb Magyarországhoz? Én ebben a világban nőttem fel, itt a szabályok csak ajánlások, mindennel kapcsolatban szkeptikusak az emberek, csúnyán nézünk egymásra de amint egymáshoz szólunk egyből kedvesek leszünk még az idegenekhez is. Jó, ezek közül vannak azért erős túlzások, de szerintem értitek miről beszélek, ez a csibészség, nem bűnözés.
Én nem tudnék olyan svájci életet élni, vagy németet, hogy bármit mondanak az szent és sérthetetlen és kérdés nélkül be kell tartani... És imádom a havat, a hideget, az elszigeteltséget, ezért is vágynék északra.
Bocsánat, de az alapján megítélni egy országot, hogy közel van Oroszországhoz, véleményem szerint nem sokban különbözik az általad oly nagyon ostorozott magyar mentalitástól.
A kérdésre válaszolva, amennyiben rendelkezel egy piacképes szakmával (IT, mérnök, orvos vagy kémikus) és emellett kitűnően beszélsz angolul, Norvégiát javasolnám, mert nem igazán akad párja életszínvonal szempontjából. Amennyiben a fentiekkel nem rendelkezel, a helyzet nehéz. Bár mindkét országban szinte mindenki beszél angolul, a helyi nyelv ismerete nélkül csak a legalja munkák lesznek elérhetőek. A norvég nyelv maga nem lenne borzasztó nehéz, de a számtalan dialektus nem könnyíti meg az ember dolgát. A finn pedig a világ egyik legnehezebb nyelve, s a nyelvrokonság is csak akkor segít, ha jól átlátod a nyelvészet alappilléreit.
Akárhogy is, mindkét nép roppantul introvertált, s a saját rokonaik/barátaik előtt sem igazán nyílnak meg, nemhogy egy, a nyelvükön nem is beszélő "valami kelet-európai" előtt. Tehát hiába felvilágosultabbak arrafelé az emberek, ha ebből szinte semmit nem fognak feléd kimutatni.
Egyébként természetesen mindkét ország nagyszerű és csodálatos, de a fenti néhány sorban ismertetett személyiségjegyeid alapján nem vagyok meggyőződve arról, hogy neked valók.
Voltam kint Norvégiában és senki nem volt bunkó és ha útbaigazítást kértem, szinte mindenki tudott angolul. Finnekkel buliztam 3 napig, középkorúakkal. Az első nap még nem bratyiztak senkivel, második nap már együtt ittuk a salmiakkit, meg a pálinkát és énekeltünk finn népdalokat. Harmadnap sírva búcsúzunk, annyira jófejek voltak.
Itthon ha egy külföldi hozzá szól egy átlag emberhez, inkább átmegy az út túloldalára, mert annyira nem beszélnek idegen nyelveket az emberek.
#9 az megint más dolog, hogy valaki elmegy egy idegen országba, nem beszéli a nyelvet, az ne csodálkozzon ha nem foglalkoznak vele. De amúgy itthon sokkal többen beszélnek idegen nyelvet, mint sok "fejlett" nyugati ország, franciák pl abszolút nem beszélnek más nyelvet csak franciát, olaszok is csak olaszt, spanyolok is csak spanyolt.
Én elkezdtem tanulni a norvég nyelvet, de ahogy beszélnek, marha nehéz nekem rájönni hogy mi volt a mondat amit mondtak :D Nekem úgy hangzik mintha valaki szélütést kapott volna és úgy próbálna beszélni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!