Mit lehet kezdeni a sok magányos, idős nénivel, akik csak rabolják az ember idejét?

Tudom, meg kell(ene) állni 2 jó szóra a lépcsőházban, megkérdezni hogy van. De ilyenkor belekezd egy végtelen monológba, feltart, örül hogy végre valakihez beszélhet és rámönt mindent. Általában gyermektelenek vagy a gyerek már felnőtt és rég külföldön van. És milyen sok ilyen idős asszony vesz körül! Én napi 10 órát dolgozom a maradék időmben a családommal szeretnék lenni. Ha csak minden idős nénire 5 percet fordítanék, akkor elmenne egy óra minden nap az életemből bájcsevesére.

De ezek a magányos nénik egymás társaságát nem keresik ám, csak velem akarnak beszélgetni. Könnyen teremtek kapcsolatot, 36 éves férfi vagyok, nem egy idős asszony célozgat is hogy "bárcsak fiatalabb lenne 50 évvel..."

Már nem tudom mit kellene csinálnom, de a társasház összes idős nénije hozzám csönget be, hogy elállította a tévét, nem működik a telefontöltője, vagy csak segítsek értelmezni azt a papírt amit a bankban most írt alá (jutalékalapon dolgozó ügynökök átverték valami haszontalan ajánlattal, azt se tudja mit írt alá, de fizetnie kell horribilis összegeket majd).

Teljesen ki vagyok az egésztől. Más is járt igy? Hogy oldjátok meg a helyzetet?