Nem budapestiek, ti nem vágyakoztatok soha arra, hogy Budapesten éljetek?

Felköltöztem Budapestre, annyival “könnyebb” az élet, hogy örülök ha kitudom fizetni a drága albérletet és marad kajára...Lehetőség van a szórakozásra, de itt sem keres mindenki jól, és akkor sokra megy vele az ember, hogy a fővárosban él...

Én igen. Én egy kisvárosban nőttem fel és gyerekként még élveztem a vidéki életet, mert akkor az még adott egyfajta szabadságot és akkor ki is tudtam használni az ottani lehetőségeket. Például akkor játszottunk a patakban, bicikliztünk a földes utakon, kergetőztünk a kukoricában, szomszédoltunk, játszottunk a kertben, mentem a nagymamámhoz begyűjteni a tojásokat a tyúkólból, egyedül járhattunk suliba már elég korán stb., tehát a szüleim sem féltettek engem mert nem volt mitől, így egy elég szabad gyerekkorom volt. Viszont tini korom környékén ez már nem elégített ki. Egyszerűen meguntam, kezdtem megismerni az alternatívákat és a lehetőségeket és közben a korral kiszélesedett, megváltozott az érdeklődési köröm, a céljaim, az igényeim, a vágyaim. Gondolok itt tök alap dolgokra, mint pl. a szórakozás vagy kikapcsolódás, tanulás, ismerkedés vagy szimplán a közösségi lét, diákmunka, vagy vásárlás... tehát igazából mindenért el kellett utazni egy épkézláb városba, amit fiatalként gyakorlatilag az ember a szülei segítségével tudott csak megvalósítani vagy akár sehogy, mert nem mindenre volt lehetőség még úgy sem. Tehát amíg az másnak egy teljesen alap dolog, hogy mondjuk elmegy a nyári szünetben diákmunkázni, el tud járni sportolni egy egyesületbe, el tud menni nyelvet tanulni egy nyelviskolába, be tud menni egy ruhaboltba vagy moziba stb., az nálunk nagyon nem volt alap. Jelenleg egyetemistaként egy vidéki egyetemvárosban lakom, ami a szülővárosomhoz képest fényévekkel jobb és szeretem, de még mindig Budapest a cél. Rövidebb ideig laktam Budapesten és imádtam, mert ott tényleg azt éreztem, hogy több a lehetőségem (szórakozás és kikapcsolódás, emberi kapcsolatok, munka, tanulás, szolgáltatások szempontjából is). Emellett szerintem nagyon szép a város, jól működik a tömegközlekedés is és alapvetően jobban magaménak érzem a nagyvárosi létet, mint a vidékit.

Nem. Nem tudnék panelban lakni egy húgyszagú városban. Inkább maradok kisvárosban.

Nem! Éltem ott átmenetileg, hálát adtam az égnek, mikor végre lehetőségem lett elköltözni.

Nem. Zajos, koszos, büdös. Soha nem mennék oda lakni.

Isten ments.

De igen

Nagyon is sőt én majdnem oda születtem csak apám végül nem vállat ott munkát ezért most egy szabolcsi kisvárosban élek