Mit lehetne kezdeni ezzel a tapló szomszéddal?

A baj az, hogy az ő ajtaja kb. 1 méterre lehet az ágyamtól amit helyhiány miatt nem is tudnék sajnos máshova rakni, viszont minden reggel az ő ajtócsapkodására ébredek, pedig elég jóféle füldugóm van, de ő még azt is örömmel túlharsogja.

Már többször kértem udvariasan hogy ne csapkodja olyan erővel, persze sikertelenül - utolsó alkalommal csak az a benyomásom lett, hogy mekkora modortalan bunkó paraszt, egy rövid mondatomat sem hagyta végigmondani, pedig tényleg csak egy ajtóról lenne szó és én is végre kialudhatnám magam. Néha volt olyan hogy éjjel kb. fél 2kor jött vissza, nem is értem honnan amikor nem is dolgozik, kijárási tilalom is van...ő azért akkor is felébreszt. Aztán reggel ismét, már nagyon elegem van belőle hogy ennyire csak magára gondol. Egyáltalán miért olyan nehéz 2 másodperccel lassabban csukni azt a hülye ajtót? Volt olyan, amikor úgy gondoltam, lesüllyedek az ő szintjére és én is becsaptam jó erővel utána a sajátomat...nos hát ez működött egy kis ideig és abbahagyta, aztán folytatódott néhány nappal később - meg különben is, nem igazán akarok arra az ajtócsapkodó értelmi szintre lesüllyedni ha nem muszáj.

A múltkor ugyanezt a taplót megláttam az utcán, és úgy tűnt mintha rajtam röhögne, gondolom élvezi amit csinál.

Belemennétek esetleg valamilyen egyéb "bosszúálló" ötletbe? Legalább utolsó közös szomszédságos napon, mielőtt valamelyikünk elköltözne innen? Azelőtt persze nem szívesen mérgesíteném a helyzetet, de most csak az a gondolat tud megnyugtatni vele kapcsolatban hogy ha előbb költöznék, "búcsúajándékként" valahogy visszahálálnám a taplóságát, ha már nem lehetett vele normálisan megbeszélni; ti mit találnátok ki számára? Alapesetben egyáltalán nem vagyok bosszúálló, igazából ő a legelső akinél ez most felmerült. Szerintetek túl gyerekes lenne egy ilyen 'revenge'?