Régen miből éltek a falvakban az emberek?

[link]

Termelőszövetkezetek voltak falvanként, ahol a környékbeli földeket művelte mindenki, aki ott élt, vagy a mezőgazdasági gépeket szerelte, ha olyan volt a végzettsége, páran a téeszirodán is dolgoztak. Aztán jött a rendszerváltás 89-ben, és azt mondták, ez kommunista csökevény, és megszüntették a termelőszövetkezeteket, kárpótlási jegyekre váltották a földek árát, azokat meg felvásárolták a politikusok, és minden föld a politikai kapcsolatokkal bíró új nagybirtokosoké lett. Megszűnt a korábbi szocialista KGST, többé nem vették meg a szovjetek meg a többi szocialista ország a magyar mezőgazdasági terményeket, az EU-nak meg az lett az érdeke, hogy ne áramoljon nyugatra innen áru, mert akkor a nyugati árunak csökkenne az ára, így a nagybirtokosoknak fizet az EU, hogy ne termeljen. Voltak időszakok, mikor nagy támogatást kapott mindenki, aki levágatta a tehenészetében az állatokat. Mo.-on ma a gazdák azért kapnak pénzt az EU-tól, mezőgazdasági támogatást, hogy ne termeljenek sokat, hagyják parlagon a földeket, így nem csökkennek a nyugati mezőgazdasági terméke árai.

kissebbek voltak az igények. Akkoriban pl nem volt ilyen mértékü a mezögezdaság gépesitése, sokan tartottak állatott. Többen bevállalták a kellemetlenséget az utazással.

Földművelés,állattartás.stb.kb. mindent megtermeltek maguknak ami az életben maradáshoz kell.

Semmi kulonosbol, mezogazdasagi, erdeszeti, allattartasi, halaszati munkakbol. Mifelenk is az osszes apam korabeli ferfi a helyi gazdasagnak dolgozott. Ha nem a helyinel, akkor a szomszedosnal. Ezenkivul voltak meg pl vadasz csaladok is. A maradek boltos volt, kocsmaros, vagy epp tanar a helyi suliban, szakacs a menzan, ilyesmik. Ez az elmult evtizedek, a 2000-es evek elott. 200 evvel ezelott meg az emberek szinten mentek napszamba dolgozni masok foldjere, penzert, hogy amit maguknak nem tudtak megtermelni, azt megvehessek masoktol. Nem volt am szokványos akkoriban ez a mindennap hus, meg deli gyumolcsok a szegenyebb videki falvakban, Abbol csinaltak kajat amit maguknak megtermeltek, vagy ha tartottak csirket, disznot, nyulat, birkat.

Azok a kényelmi dolgok, amit a 20-21. századi városi élet nyújt, és ezáltal vonzza az embereket, egész egyszerűen nem léteztek a technikai (és társadalmi) fejlettség bizonyos fokán, hiába mentél volna oda. Viszont ahhoz, hogy az emberiség egyen, a traktorok előtti világban muszáj volt szinte mindenkinek a mezőgazdaságban kétkezileg tevékenykedni.

Azért csak rohad az egész, mert a valahai termelőszövetkezeti földeket nagybirtokosok vásárolták fel, akiknek nem kell emberi erő, nagygépekkel dolgoztatnak. Nincs munka. Az öregek kihalnak, de a fiatalok elköltöznek, mert egy ilyen faluban élő fiatalnak egy forint bevétele sem lesz. Régen a paraszt a saját megtermelt fóliás paprikáját, disznóját eladta felvásárlóknak, de a rendszerváltás után megszűnt ez is, csak nagytermelőktől vásárolnak fel, olyan árat adnak érte a hűtőházas cégek, amit kisember nem tud elfogadni, mert kevesebb az összeg, mint amibe neki került a megtermelés. Ezért is hal el a falu.

Ingázni is már csak tud a városba, aki autót tud fenntartani, csakhogy a vidéki városi alacsony fizetésbe ez nem fér bele. 2000 előtt még volt sűrű távolságibusz- és/vagy vonatközlekedés a városok meg a falvak között, ezt azóta mind a baloldali, mind a jobboldali kormányok majdnem a nullára redukálták, spórolásból röghöz kötötté tették a falvak lakosságát.

Nem divat a kocsival munkába járóknak kifizetni a benzinköltséget, ott kezdődik, hogy bejelenteni sem divat a melósokat, nemhogy ilyen benzinpénzeket adni... akkor meg a fizetése harmada közlekedésre megy el, szinte ingyen dolgozna.

Téeszekben dolgoztak vagy földjeik, állataik voltak.