A magyarországi falvakban mennyire élnek tehetős emberek?

Jelenleg 2 féle vidék van, a nyomor és a gazdag.

Legjobb példa erre Keszthely mellett van egy falú Cserszegtomaj. Na ott megvan a cigánysor ahol az élet olyan mint 200 évvel ezelőtt, meg a gazdag főleg német nyugdíjasok vagy vendeglatasban meggazdagodott emberek villái vannak csak. Ezeknek az embereknek megvan a lehetőségük, hogy bármikor pár percen belül bentlegyenek egy városban, dea város baját maguk mögött tudhatják, szóval legtöbb jómódúnak ideális hely egy kisközség.

"Na ott megvan a cigánysor"

Cigányokat ne keverjük ide, ők mindenhol putriban élnek

A nagy gazdaságok tulajdonosai-ügyvezetői mind brutál gazdagok. Bár mivel többségük akkor is paraszt lenne, ha nem foglalkoznának mezőgazdasággal, ezért ez nem látszik. Igénytelenek. Max csak az, hogy 10-enmillás terepjáróval járkálnak. Arról nem is beszélve, hogy aztán általában nem ott laknak, ahol a telephely van, ez a ritkább, hanem a közeli városban, kényelemben.

Feldolgozóipar nemnagyon van. Termálfürdők esetleg. Szóval vannak vállalkozók azért. A kiskazdaságok nem elég hatékonyak a gazdagsághoz. Csak maradjunk a táj specialitásánál. Paprika és hagyma. Ezekből nem lehet megélni úgy. 30-40 éves technológiákkal vacakolnak. Nem lesznek gazdagok.

Réspiacok jók, ugye karácsonyi vásárokon is lehet találkozni a kézműves árusokkal. Többségük falvakban él. Megélnek, de nem tudnak kitörni.

Egy modern üvegházban évi 120-160 millió forintnyi paradicsomot lehet megtermelni. Nyilván ebből aztán rengeteg elmegy a fenntartásra, fűtésre, infraledekre, de 8-10 év alatt megtérül az 5-600 milliós befektetés (ennyibe kerül 1 ha beüvegezése), és utána brutálisan sok pénzt hoz. Nyilván hogyan lehet ilyet csinálni? EU támogatás + hitel + sajáttőke. De ez csak egy példa. Sok más hasonló van még. Szóval az van, hogy akik már gazdagok, azok tudnak exponenciálisan méggazdagabbak lenni. A legnagyobbak kiszorítják a kisebbeket. Így mindig egyre jobban összpontosul egyetlen ember kezébe a gazdagság. Míg a falu lakosai vagy munkanélküliek, vagy ebben a gazdaságban dolgoznak. Persze azért egy jó műszaki ember-traktoros már kereshet nettó 200 felett is. Talán még D-alföldön is. Az falun gazdagnak számít. De a többség csak valami bohóckodást csinál, amiből eltengődik. Ahol van gyár, ott próbálnak minimálbér közelében maradni. Ez pl Békés megyében egy elérhető szint. Még van akkora tartalék a munkaerőpiacon, hogy ezért az alamizsnáért is találnak munkást.

Nagybátyám az osztrák határnál dolgozik egy faluban, nyomdaiparban. Havi 300-350-et keres, plusz kafetéria, plusz ez-az év végi prémium és miegymás juttatás... nyilván rengeteg túlórával. Na ilyen falu nincsen Dél-Magyarországon 😃

Ottani falvak amúgy nagy falvak. Tehát ezer fő és nagyobb. Szóval minegyik el tudna tartani legalább 1-2 agrártermékeket feldolgozó üzemet. De ezek aztán a városokban éoültek meg, vagy éppen sosem épültek meg, és csak kimegy külföldre olcsón feldolgozatlanul a nyers áru. Korrupció és a harácsolás,meg a hozzá nem értés elveszi a falvaktól a neki járó fejlesztési lehetőségeket. Így maradnak a falvak csórók, munkanélküliek és kilátástalanok. Hiába léptünk be az EU-ba, és hiába élvezzük a világ legnagyobb vidékfejlesztési támogatási rendszerét. Hülyék vagyunk hozzá, hogy kihasználjuk 😟

Én Bács-Kiskun délebbi részéről származom. Mit nevezünk tehetősnek? Kijön a pénzéből átlagon felül, vagy kimondottan gazdag embert?

A mi környékünkön kimondottan gazdag ember falun nem igazán élt. Város közeli elszigetelt birtokon inkább a tanyavilág mellett. Jólmenő vállalkozók többnyire.

Átlagon felüli azért viszonylag sok volt. Pl. mérnök páros, két autóval, szép újszerű, jól karbantartott házzal, rendezett udvarral, mindennel amire szükségük van.

Ennek viszont elég egyértelmű ok-okozata volt mindig is. Ezek az emberek többnyire a közeli városból költöztek ki, mert itt jobb, szebb házat kaptak a pénzükért, az ingázás pedig az anyagi lehetőségeik miatt nem jelent nekik gondot havi szinten. Szóval ha átlagot tekintem, egyáltalán nem mindegy milyen településről beszélünk. A mi környékünkön azért megfigyelhető volt, hogy minél közelebb egy város, annál tehetősebbek a közeli falvak emberei. Nyilván a távolabbi települések, ahonnan nehezebb bejárni valahova dolgozni szép lassan elöregedtek, elszegényedtek.

Településeken belül pedig vannak régebbi és újabb részek. Az újabbak nagy általánosságban jobb módúaké értelemszerűen, de azért megvan a tősgyökeres falusi réteg is mindenhol a maguk életvitelével, felfogásával.

Bírom az ilyen kérdéseket, hogy a pesti ember azt hiszi, hogy késsel-villával nem is tudnak enni a vidékiek, aztán ez pesten inkább igazabb.

Voltak jó kommentek. Én avval egészíteném ki, hogy a falu ma már nem életforma, hanem lakhely. Ha valaki olyan helyzetben van, akkor minden további nélkül lehet jobb háza, telke, kocsija, internete egy 50fős faluban, mint egy budainak.

Aztán miből van annak a gazdag gyapotszedőnek a merci meg a palota?

Védelmi pénz beszedése

Uzsora

Drog

Ku.. Futtatás