Mit csinálsz egy ilyen szobatárssal?

Vasárnap este értem vissza a kollégiumba, akkor találkoztam először a többiekkel. Másnap korán reggel kezdtem, ezért gondoltam csak gyorsan kipakolom a fontosabb dolgaimat és lefekszem aludni. Viszont a szobatársam gyűlést hívott össze, hogy beszéljük meg a közös életünket. Úgy kezdte, hogy “jajj nehogy, nem, én nem akarom megmondani, hogy mi hogyan legyen” és megmondta... Mindenkit kikérdezett, hogy mit hozott, ez kinek a ...-ja, saját vagy közös stb. a konklúzió pedig az, hogy ő nagyon örül neki, ha kölcsönadunk valamit és szívesen használja, de mi ne nyúljunk az ő cuccaihoz. Elmagyarázta, hogy minek hol a helye, mit hová kell pakolni, mit hol lehet tárolni, mit hogyan kell tisztítani stb., de olyan szinten, hogy még a hűtő ajtón lévő polcokat is felosztottuk és azt is megmutatta, hogy hol tárolja a tamponjait. Nem akarom bővebben kifejteni (max. ha valakit érdekel :D), de kb. mindenen annyit problémázott, hogy egyszerűen nem is értem. A szobában is elkezdte, de megmondtam neki, hogy engem nem érdekel és nekem teljesen mindegy, azt csinál amit akar, én meg találok helyet mindennek, köszi. Engem nem is bír, velem nem beszél, nem kínál meg kávéval (amit ő főz a másik gépével és kávéjával, lol) és már úgy kezdte, hogy nem tetszik neki, hogy végzős vagyok, mert ő gólyával akart együtt lakni... Másnap rám is szólt, hogy miért az ágyamon ülve eszek, de az ablak mizériájától is hülyét kapok. Nem nagyon tudom mit kezdjek ezzel, mert én eddig normális emberekkel laktam együtt és el sem tudtam volna képzelni, hogy létezik ennyire körülményes, okoskodó, dirigálós ember a világon.