Hogyan viseljem el a helyzetet?

Tudom, az egyetemisták, fiatal szingli felnőttek 99%-a így él, de én nagyon nehezen viselem az együttélést más nőkkel. :(

Volt pár rossz tapasztalatom. Az első lakótársam szó nélkül lelépett, majd nem találtam senkit helyette, így gyorsan tovább kellett állnom. Nem nagyon volt időm gondolkodni, összeköltöztem egy harmincas nővel, aki eleinte aranyos volt, de aztán lett egy harmadik fiatal nő a lakásban és teljesen kiutáltak, így el kellett menekülnöm onnan is. Mondjuk voltak nézeteltéréseink az alvási szokásainkat, meg a fürdő használatot illetően, ők nem akartak engedni semmiből, és a végén még azt se közölték velem, miket kért a tulaj, és a tulaj is jól letolt emiatt. :(

Ezután 2 lakótársammal jó volt a viszonyom, az egyik a párjához költözött, a másiktól pedig el kellett jönnöm egy megint 3 személyes albérletbe, 60 perc ingázzással a sulitól, mert a szüleim nem támogatnak többé anyagilag, ezt nem is várhatom el, találtam munkát is. Nyomorgörcsöm volt az egész helyzettől, és sajnos hiába vagyunk együtt június óta, továbbra sem jobb a helyzet. Aranyosak, de az egyikük 30 felett van, és mint a felnőttek általában (szüleim ilyenek, mint ő), ha itthon van, non-stop pakol-rámol-mászkál csinál valamit, minden nap 2x főz mert gyomorgondjai vannak és speciális az étrendje de ettől a hangoskodástól, csörömpöléstől, néha nagyon kivagyok. Nem sok szabadidőm van, nem tudok akármikor főzni, tanulni, pihenni de őt se kikerülni nem lehet a lakásban, se csend nincs. Nyilván ő is itthon van, amikor én is. Meg amúgy nem dolgozik (megteheti), ráér jó komótosan csinálni mindent kb. nappalinak használja a konyhát, de nekem is szükségem lenne a nyugira.

A másik lány hasonlóan él, mint én, vele sosem volt gondom, de amikor hárman vagyunk itthon, néha az érzem, mintha 5-en lennénk. Jövő nyáron végzek az egyetemen, de hogy az államvizsga időszakot hogyan éljem túl ilyen diszkomfortérzettel, nem tudom. Meg akkor alkalmazkodni se tudok a csaj főzési szokásaihoz, se a jópofizás nem megy, nem akarok folyton vele lenni a szobámon kívül, neki nem kell a privát a szféra, nekem meg ez nem jó.

Füldugóval alszom miatta, mert később fekszik és/vagy korábban kel, mint én, 2 hónapig próbáltam megszokni, de füldugó nélkül nem tudok miatta elaludni, meg felriadok reggel a csörömpölésre.

A másik lakótársam olyan szerencsés, őt semmi se zavarja.

Hogyan vegyem be a nem érdekel tablettát?